hirdetés
2021. december. 03., péntek - Ferenc, Olívia.
hirdetés

Alig van uniós ország, ahol rosszabbul élnének a háztartások

Ahogy a szegény országokra jellemző, a magyar háztartások kiadásainak nagy szeletét teszik ki az élelmiszerek, a szelet ráadásul hízott az elmúlt években. A magyar háztartások fogyasztása a második legkisebb az unióban, írja a hvg.hu.

Hét uniós tagállamban nőtt az élelmiszerek és az alkoholmentes italok súlya a háztartások összkiadásán belül 2009 és 2019 között – írja közleményében az Eurostat. Magyarország dobogós helyezést ért el, 0,5 százalékponttal nőtt az élelmiszerkiadások szelete a háztartások kiadási tortájában. Csehországban ez a szelet 1,3 százalékponttal hízott, Szlovákiában pedig 1,1-gyel.

A magyar háztartások uniós összehasonlításban sokat költenek élelmiszerekre – mármint a kiadásaik nagy részét, 17,3 százalékát az élelmiszerek viszik el. Az uniós átlag csak 13 százalék, az élen álló Írországban pedig mindössze a lakosság kiadásainak 8,6 százaléka ment erre a célra.

Az élelmiszerkiadások súlyát elsősorban nem az befolyásolja, hogy az adott országban milyen sok élelmiszert fogyasztanak, és még csak nem is az, hogy mennyire drága ott az étel (bár természetesen ezek a tényezők is fontosak).

Mivel élelmiszerekre mindenhol muszáj költeni, minél szegényebb egy ország (illetve a háztartásai), a kiadások annál nagyobb részét viszi el az étel. És megfordítva, minél gazdagabb egy ország (a háztartásai), annál kisebb részt visznek el az alapvető létszükségletek, mint az étel és a lakhatás, és annál nagyobb szelet jut a luxusnak tekinthető dolgokra, például szórakozásra, kultúrára. Ennek megfelelően a magyar háztartások kiadási szerkezete a szegényebb tagállamokéra jellemző, nem lóg ki a régiós versenytársak (Szlovákia, Csehország, Lengyelország) sorából. Románia és Bulgária mint (még) szegényebb országok megint más lapra tartoznak, írja a lap.

„Az uniós tagállamok rangsorában a magyarországi háztartások egy főre jutó fogyasztása a 25. legnagyobb volt” – fogalmazta meg sajátosan a KSH azt a tényt, hogy mindössze két ország háztartási fogyasztása volt alacsonyabb a magyarnál.

További részletek

(forrás: hvg.hu)
hirdetés

Könyveink