A házi gyermekorvosok többsége vállalta a praxisközösségi munkát
A házi gyermekorvosok 90 százaléka praxisközösségben folytatja a munkát – derült ki a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) felméréséből.
Ahogyan a felnőtt- és vegyes praxisok, úgy a gyermekeket ellátó háziorvosokhoz is megérkezett – januárig visszamenőleg – a többletfinanszírozás – számolt be szerdai sajtótájékoztatóján Havasi Katalin, a szervezet elnöke. Ugyancsak elmondta, az egyesület friss felméréséből kiderült, hogy a kollégák 90 százaléka vállalta, hogy praxisközösségben folytatja a munkát, szoros együttműködés mellett 42 százalékuk döntött. A felmérés rámutatott arra is, hogy a házi gyermekorvosok 46 százaléka szerint bármilyen praxisközösség működőképes lehet, ám tízszeres az elfogadottsága a homogén praxisközösségnek, azaz jóval többen vannak, akik csak gyermekorvosokkal működne együtt. Havasi Katalin szerint ez is azt mutatja, hogy más szakmát, más szaktudást képviselnek, mint a családorvosok, így nekik kell közösen dönteni a gyermekek gyógyításáról. Ezért is üdvös, hogy sok éves várakozás után önálló gyermek alapellátási módszertani központot alakíthatnak ki – Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter támogatásával – a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Központban.
Oltási rend: élvezzenek prioritást a krónikus beteg gyermekek
A házi gyermekorvosi kollegiális vezető és a HGYE közösen kérte Müller Cecília országos tisztifőorvost, valamint az emberi erőforrások miniszterét, hogy a krónikus betegségekkel küszködő gyermekeket vegyék előre az oltási sorban – folytatta a beszámolót az elnök. Javasolták azt is, hogy a kockázati csoportba tartozó gyermekek vakcinázásáról háziorvosuk dönthessen. Mivel egyelőre csupán a Pfizer/BioNTech oltóanyaga kapott engedélyt a 18 év alattiak körében az alkalmazásra, így ezzel kell majd oltani a gyerekeket – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Egyelőre a szakirodalom sem egységes a gyermekek oltását illetően – mondta Havasi Katalin. Bár a gyermekeknél kevésbé gyakran fordul elő a Covid-19 megbetegedés, az új mutációk árnyalják ezt a képet, és – jellemzően a nagyobb populációkban, mint például az Egyesült Államok – a fiatalok körében is emelkedik a betegszám. A bizonytalanságot az okozza, hogy egyelőre még nincsenek megbízható adatok arról, hogy a védőoltások megakadályozzák-e a transzmissziót. Azonban Izraelben, ahol már meglehetősen magas a felnőtt korú lakosság átoltottsága, megfigyelték, hogy a gyermekek körében is csökkent a megbetegedések aránya.
A karantén, az izoláció súlyos fokú lelki és pszichés sérülést, a szocializáció társas kapcsolatok megromlását okozza a gyermekeknél – hívta fel a figyelmet az április 19-ei iskolanyitással kapcsolatban Havasi Katalin, aki szerint számos érv szól a mihamarabbi nyitás és az oktatási zárlat fenntartása mellett egyaránt. Úgy vélte azonban, hogy ha a pedagógusok nagy számban veszik fel az oltást, azzal nagyon jó eséllyel megelőzhető egy negyedik hullám kialakulása. Amennyiben a szülők a zárás heteiben kellően fegyelmezettek voltak, és valóban izolációban töltötték a családok ezt az időszakot, a gyermekek nem jelentenek veszélyt a pedagógusokra.
A gyerekek nincsenek igazán nagy kockázatnak kitéve, ezért indokolatlan és rossz gyakorlat, hogy a szülők hamis igazolást kérjenek a házi gyermekorvosoktól annak érdekében, hogy ne kelljen iskolába engedniük a gyermeküket – szögezte le a HGYE elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy az iskoláknak lehetőségük van arra, hogy a szülő kérésére felmentést adjanak az iskolalátogatás alól indokolt esetben, ha például covid-os beteg van a családban, vagy a gyermek is kontakttá vált.
