hirdetés
2022. december. 10., szombat - Judit.
hirdetés

A digitalizáció adhatja meg a választ az egészség-paradoxonra

A magyarok 72 százaléka rendszeresen költ az egészségére, mégis mindössze 21 százalék rendelkezik egészségpénztári tagsággal – derült ki az OTP Egészségpénztár megbízásából készült felmérésből.

A pénztár keddi sajtórendezvényén kiderült továbbá, hogy bár egyre többen és egyre többet tesznek félre az egészségügyi célú költségeikre, például magánegészségügyi szolgáltatásokra viszont sokan még mindig a saját zsebükből fedezik ezeket a kiadásokat. Az OTP Egészségpénztár, a Budai Egészségközpont és az OTP Bank közösen dolgoznak a szolgáltatásaik fejlesztése mellett az egészség- és pénzügyi tudatosság javításán.

Ugyan a magyarok számára kiemelten fontos, hogy költsenek az egészségükre, mégsem tudatosan teszik ezt. Így évente több tízezer forintról is lemondhatnak. Az OTP Egészségpénztár megbízásából készült, reprezentatív felmérés eredményei alapján a hazai nagykorú lakosság 91 százaléka számára fontos, hogy félretegyen egészségügyi költéseire, a megkérdezettek 72 százaléka pedig rendszeresen költ is valamilyen egészségápoláshoz kötődő termékre. Mégis, csak a válaszadók 21 százaléka tagja valamelyik egészségpénztárnak.

Kovács Tamás Attila, az idén 20 éves OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója szerint ezzel sokan hagynak ki egy óriási ziccert:

„Pénztárunkat azért alapították 2002-ben, hogy minél több hazai munkavállalónak nyújtson támogatást az egészséges életmód anyagi feltételeinek megteremtésében. Azóta több, mint félmillióan fordultak meg pénztárunkban, jelenleg pedig 311 000 tag gyarapítja nálunk megtakarításait. A befizetések összege tavaly meghaladta a 15 milliárd forintot, ami 19%-os emelkedés az egy évvel korábbi összeghez képest. Ugyanakkor a kutatások és a piac mérete alapján is látható, hogy sokan még mindig az egészségügyi-paradoxon fogságában vannak, és ugyan költenek az egészségükre, de mégis lemondanak a pénztári befizetések után igénybevehető, évi 20%-os adóvisszatérítésről”.

Ugyanakkor hozzátette, hogy ennek a paradoxonnak a feloldása közös felelősség: „A pénztáraknak, a munkáltatóknak, valamint a munkavállalóknak egyaránt feladata, hogy tegyen annak érdekében, hogy javuljon a hazai lakosság tudatossága, ha az egészségügyi költésekről van szó. A pénztáraknak a szolgáltatásaikat kell fejleszteniük, a munkáltatóknak érdemes támogatni dolgozóik egészséges életmódját, a munkavállalóknak pedig megtalálni a számukra optimális megtakarítási formát” – tette hozzá Kovács Tamás Attila.

Az OTP Egészségpénztár tagjai 2021-ben összesen 15 milliárd forintnyi befizetést használtak fel, amiből több, mint 4milliárd forintot különböző magánegészségügyi célokra költöttek. Ez öt év alatt több, mint kétszeres bővülést jelent.

Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont vezérigazgatója szerint bár valóban nőtt az egészségpénztári juttatásból fizetett összegek nagysága, a legtöbben továbbra is saját zsebből fizetik a kezeléseket:

„Azt tapasztaljuk, hogy a járványhelyzetet követően még többen szeretnék az állami egészségügyben elérhető szolgáltatásokat magánegészségügyi megoldásokkal kiegészíteni. A megnövekedett igényre reagálva kibővítjük a kapacitásainkat, valamint az elérhető férőhelyek számát. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az igény növekedésével nem javult a pénzügyi tudatosság. A Budai Egészségközpont egyéni bevételeinek kétharmadát továbbra is saját zsebükből fizetik a páciensek, a biztosítói és egészségpénztári finanszírozás aránya az utóbbi három-négy évben stabilan 30-35 százalék között alakult. A kialakult paradox helyzet feloldása a szektor minden szereplőjének érdeke, de ehhez konstruktív párbeszédre, valamint a szolgáltatók részéről folyamatos digitális fejlesztésekre szükség. Emellett számunkra, ahogy eddig is továbbra is a beteg biztonsága és megfelelő ellátása lesz az elsődleges szempont”

A járványidőszak lökést adott a digitális fejlesztéseknek, és ez a lendület a pénztári szektort is érintette. A tavalyi évben az OTP Egészségpénztárhoz érkező egyéni befizetések több mint 20%-a már mobileszközökön keresztül érkezett. A szektort érintő trendek kapcsán Takács Domokos, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetője kiemelte:

„Az elmúlt években szinte valamennyi területet elérte a digitalizáció folyamata, így a béren-kívüli juttatásokhoz és az öngondoskodáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat is fejlesztettük, az ügyfelek számára kényelmesebbé, átláthatóbbá alakítottuk, megtéve az első lépéseket az okos-cafeteria felé. Ennek a törekvésnek sikerét és fontosságát igazolja, hogy az OTP Egészségpénztárhoz online felületeken keresztül érkező egyéni befizetések összege több, mint 25 százalékkal emelkedett 2020 és 2021 között. Természetesen itt nem szeretnénk megállni, célunk, hogy a fejlesztéseinknek köszönhetően még több ügyfél számára váljon elérhetővé az öngondoskodás.”

Az OTP Egészségpénztár 2021-ben mind befizetések, mind a felhasználás terén rekordévet zárt, az idei év első eredményei pedig szintén pozitív képet mutatnak. A befizetések összege 2022 első negyedévének végéig elérte a 3,6 milliárd forintot. A pénztár arra számít, hogy az egészségtudatosság és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tudatosság fejlődésével a következő években újabb rekordok születhetnek az egészségügyi öngondoskodás terén.

(forrás: OTP Egészségpénztár)
hirdetés
hirdetés

Könyveink