hirdetés
2019. július. 21., vasárnap - Dániel, Daniella.
hirdetés

28. Nemzetközi GS1 Egészségügyi Konferencia

43 országból érkező, több mint 300 egészségügyi szakember részvételével zajlik a GS1 globális, nonprofit szabványügyi szervezet rendezésében a 28. Nemzetközi Egészségügyi Konferencia és Kiállítás Budapesten.

hirdetés

A mai napon kezdődött a GS1 globális, nonprofit szabványügyi szervezet rendezésében a 28. Nemzetközi Egészségügyi Konferencia és Kiállítás Budapesten, a Kempinski Hotelben. A 43 országból érkező, több mint 300 egészségügyi szakember a konferencia keretében megismerheti az egészségügyi ellátási láncok legújabb hatékonyságnövelő trendjeit, a szektornak szánt legújabb szabványmegoldásokat és szabványalapú szolgáltatásokat, melyek többek között elősegítik a jogszabályoknak történő megfelelést és a korszerű betegbiztonsági folyamatok bevezetését.

A GS1 globális szervezete számára az Egészségügy évtizedek óta kiemelt szektor, hiszünk abban, hogy szabványaink és megoldásaink integrált alkalmazásai hozzájárulnak a szektor ellátási láncainak átláthatóságához, a költség- és folyamathatékonyságához, nem utolsó sorban támogatják az emberi élet védelmét, a páciensek biztonságos és magas színvonalú ellátását.

 

A betegbiztonság új alapokra helyezése

“Az egészségügyi szektor szakértőit világszerte egyazon cél vezérli: a betegeket a lehető legjobb színvonalú ellátásban részesíteni. A globális szabványok segíthetnek az olyan célok elérésében, mint amilyen páciensek biztonsága, a költséghatékonyság megvalósítása, emellett pedig csökkenthetik az adminisztrációs terheket, így a betegápolók sokkal több időt tölthetnek munkájuk legfontosabb részével, a páciensek ápolásával.” – emelte ki Ulrike Kreysa, a GS1 Központi Irodájának egészségügyi szektorért felelős elnökhelyettese kedden, a konferencia sajtótájékoztatóján.

Jelentős változásra van szükség globális és helyi szinten, és egyúttal itt az ideje annak is, hogy megpróbáljunk másképpen gondolkodni az egészségügyre: eljött az idő, hogy áttérjünk egy integrált, betegközpontú ellátásra, amelynek érdekében a technológiát is alkalmazásba kell venni, hogy támogatni tudjuk az orvosok és ápolók munkáját.

Ezzel egyidőben azonban az egészségügynek nagyon komoly kihívásokkal kell szembenéznie: a hamisítások, a lassú és nehézkes termékvisszahívás, a gyógyszerelési hibák, valamint a leltározási munka átláthatatlansága a költségeket jelentősen növelik, és az ellátási lánc hatékonyságának gátjai.

Az egészségügyi költségek az elmúlt években folyamatosan növekedtek, és várhatóan a GDP növekedésénél is gyorsabb tempóban fognak emelkedni a legtöbb országban, mivel az emberiség várható élettartama is magasabb, miközben új, de drága eljárásokat fejlesztenek ki a gyógyításban.

A helyzet azonban tarthatatlan lesz hosszú távon, hiszen ezek a kihívások kihatnak a teljes ellátási láncra, a gyártóktól egészen a nagykereskedőkig, a disztribútorokig, a központi beszerzési szervekig és az egészségügyi szolgáltatókig. Számos szakértő hisz abban, hogy egy egyedülálló globális ellátási láncot támogató szabvány segíteni tudna az árak redukálásában és a helyzet komplexitásának feloldásában, így végül jelentős előnyöket szerezve a pácienseknek, javuló betegbiztonság és termékelérhetőség formájában.

A jogszabályalkotók újabb és újabb rendeleteket fogalmaznak meg a betegek védelmére, amelyre példa az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszernyilvántartási Hivatal (FDA) orvosi eszközökre és orvostechnikai műszerekre vonatkozó nemrég bevezetett ún. UDI szabályozása, vagy a bevezetés előtt álló uniós Gyógyászati Segédeszköz rendelet, a gyógyszerhamisítás elleni direktíva bevezetési ütemtervének előrehaladott állapota, nem utolsó sorban az Európai Tanács október 2-i döntése, melynek értelmében formálisan elfogadta az APEC nyomonkövetési ajánlásait gyógyászati eszközök nyomon követési jellemzőire vonatkozóan.

Ulrike Kreysa szerint “A GS1 szabványok lehetővé teszik, hogy egyedileg azonosított termékek kerüljenek forgalomba a teljes egészségügyi ellátási láncban, lehetővé téve a rendszer átláthatóságát a bekerülés pontjától a végpontig, függetlenül attól, hogy hol és mikor kapja meg az adott gyógyszert, kezelést a páciens. A GS1 gyártókkal, kis- és nagykereskedőkkel, egészségügyi szolgáltatókkal működik együtt annak érdekében, hogy a betegbiztonság jelentős növekedését, a jogszabályoknak történő könnyebb és job megfelelést nem utolsó sorban a működési hatékonyságot mielőbb realizálhassák a gyakorlatban.

Ahogyan a két éve megjelent McKinsey piackutató cég felmérése is rámutatott, a jelenlegi riasztóan magas, gyakran halálhoz vezető gyógyszerelési hibák helyett a GS1 rendszer nyújtotta lehetőségek olyan konkrétan, realizálható előnyöket biztosíthatnak, melyek által évente közel 22-43000 életet menthetnénk meg, és felére csökkenthetnénk a helytelen kezelés következtében keletkező cselekvőképtelenségeket. Közel 2 milliárd dollár értékű veszteséget okozó gyógyszerhamisítási kísérletet küszöbölhetnénk ki a rendszerből, nem utolsó sorban 40-100 milliárd dolláros megtakarítást érhetnénk el az egészségügyi ellátási láncokban világszerte.

A Budapesten megrendezett 28. Nemzetközi GS1 Egészségügyi Konferencia keretében bemutatjuk a szakembereknek, miben tudnak változást hozni a GS1 szabványai az egészségügyi rendszerekben egy lépéssel közelebb segítve minket szabványügyi szekértőket legfőbb célunk eléréséhez: a betegbiztonság és betegellátás színvonalának növeléséhez.”- zárta beszédét az elnökhelyettes asszony.

 

Ágymenti szkennelés a gyógyszerezési hibák magas számának csökkentése érdekében

“A GS1 szervezet együttműködő partnere, a Kórházi Gyógyszertárak Európai Szövetsége (EAHP) 34 nemzeti szövetséget tömörít, valamint európa-szerte közel 20000 kórházi gyógyszertári szakembert képvisel európai és nemzetközi szinten.”mutatta be szervezetüket Richard Price, az EAHP közügyekért és jogvédelemért felelős tisztviselője.

Beszédében kiemelte, hogy a betegbiztonság nap mint nap ott lebeg minden kórházi gyógyszerész szakember szeme előtt munkájuk során, és ennek növelése közös céljuk a GS1 szervezettel, ezért is vállalt szerepet a GS1 nemzetközi rendezvényén, megismertetve a szakemberekkel az “ágymenti szkennelés” fogalmát és gyakorlatát.

Mi is az ágymenti szkennelés? Nem más, mint egy életbevágóan fontos utolsó ellenőrzési pont a gyógyszer beadása előtt, melynek során a gyógyszer azonosítójának automatikus leolvasásával az ápoló meggyőződhet arról, hogy a megfelelően nyilvántartásba vett gyógyszert a megfelelő helyen és időben az a páciens kapja, akinek szánták. A folyamat másik kulcsfontosságú eleme a páciensek azonosítása, amely jellemzően egy csuklópánton feltüntetett, szintén automatikusan, vonalkódból kiolvasható azonosítóval történik.

Tanulmányok támasztják alá, hogy milyen kimagasló mértékben lehet csökkenteni a gyógyszerezési hibákat ennek az egyszerű ellenőrzési folyamatnak a bevezetésével – nem véletlen, hogy napjainkra az ágymenti szkennelés már alapvető követelmény és gyakorlat például az USA-ban, de más országokban is, míg sajnálatos módon az európai gyakorlatban még nem nem terjed el kellően ennek alkalmazása.

Richard Price kifejtette, mindez szorosan összefügg a vonalkódok elterjedtségével az egészségügyben. “Mint ismeretes, a kórházakban a gyógyszereket jellemzően kiveszik az elsődleges csomagolásból, mielőtt felküldik őket a különböző osztályokra. Mivel a bliszterenkénti azonosítás még nem terejdt el széleskörben, ez nehézségeket okoz a nyomonkövetésben, mivel azt a jelentős többletmunkát, amivel a bliszterszintű azonosítás járna, a kórhazák nem tudják felvállalni.

Így a közös munka a GS1-vel leginkább ennek hatékony megoldására irányul: itt az idő a bliszter, sőt tabletta szintű azonosítás nemzetközi alapjainak letételére, és a megoldás kézzel fogható előnyeit minél szélesebb körben népszerűsíteni szükséges.”- mondta a Kórházi Gyógyszertárak Európai Szövetségének képviselője.

 

Konferencia a hazai szakemberek bevonása, meggyőzése érdekében

“Az esemény Budapesten történő megrendezésével az a cél vezérelte a GS1 Magyarországot – a globális GS1 szervezet kizárólagos hazai képviseletét -, hogy lehetőséget biztosítson a szektor hazai érintettjeinek a legújabb európai uniós és nemzetközi jogszabályi előírások megismerésére. Az esemény kiváló lehetőség emellett, hogy a magyar szakemberek találkozzanak egymással és más országbeli kollégáikkal, megosszák tapasztalataikat, illetve megismerjenek számos olyan új innovatív kezdeményezést a világból, amelyek segítik a biztonságosabb betegellátást és a hatékonyabb egészségügyi ellátási láncok működtetését.”- kezdte beszédét Krázli Zoltán implementációs igazgató a GS1 Magyarország képviseletében.

A Konferencia három napos, programja a GS1 szabványok egészségügyi szektorban történő bevezetésének főbb területeire fókuszál: kórházi hatékonyságnövelő és betegbiztonságot növelő megoldások, gyógyszerek, orvostechnikai eszközök azonosítása és nyomonkövetése.

Bízunk benne, hogy a konferencián hallottak hozzájárulhatnak ahhoz, hogy meggyőzzük a résztvevő magyar szakembereket, hatósági képviselőket, és a nemzetközi példák tapasztalatait figyelembe véve, szorosan együttműködve a hazai érintettekkel a GS1 szabványalapú megoldások hazai bevezetéseit is hamarosan el tudjuk indítani. A GS1 ebben teljes támogatásáról biztosít minden résztvevőt.”- mondta Krázli Zoltán.

 

Az egészségügy hatékony működéséhez, egyben költségeinek csökkentéséhez elengedhetetlenek a fejlesztések

Molnár Attila, az EGVE elnöke elmondta: “Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete megalakulása óta kiemelt feladatának tarja az egészségügyi ágazat működéséhez kapcsolódó számviteli- és belső nyilvántartási rendszereinek fejlesztését és egységesítését.”

Az elmúlt időszakban a kórházak állami tulajdonba vételét követően e törekvések nagyobb hangsúlyt kaptak. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egységes állami tulajdonú ellátó rendszer működtetésének, felügyeletének és költséghatékony üzemeltetésének elsődleges feltétele az, hogy az ágazat ellátási láncában egységes, szabványokon alapuló azonosítási és nyomon követési rendszer jöjjön létre.

“Meggyőződésünk, hogy e feltételek teljesítése jelentős innovációt és fejlesztési forrásokat igényel. Alkalmas megoldásnak tarjuk, hogy a magyar egészségügyi ellátó rendszerben működő ellátási láncok és alapvető tevékenységek azonosítására és nyomon követésére, a gyártástól, a forgalmazáson keresztül, a logisztikai feladatokon át egészen a beteg szintű felhasználásig a már létező és több évtizedes tapasztalatokkal rendelkező globális GS1 szabvány rendszerét javasoljuk alkalmazásra.

E globális szabvány rendszer használatba vételével a fejlesztési költségek töredékére lenne szükség és az elvárt egységes ágazati cikktörzsek illetve eszközök nyilvántartása és nyomon követése a független fejlesztéshez viszonyítva töredék idő alatt, megfelelő eredmény garanciával valósítható meg. Rövid határidőn belül megvalósítható az egészségügyi állami vagyon nyilvántartásának, változásai nyomon követésének feladata. A minden kórház által egységesen alkalmazott azonosítási rendszer további lehetőségeket nyújt az ágazati központi regiszterek, adatbázisok kialakítására.” – hangsúlyozta Molnár Attila, az EGVE elnöke.

 

A hatékony innovációhoz összefogásra van szükség

„Az egészségipar innovációjának napjainkban tapasztalható hihetetlen gyorsasága, valamint az eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való világszintű hozzáférés minden korábbinál szélesebb körű lehetősége megkövetelik, hogy az egész világon könnyen és gyorsan lehessen azonosítani az egészségügyben felhasznált termékeket, eszközöket. Ezért is szükséges az egységes termékazonosítási rendszerek mihamarabbi kidolgozása és bevezetése.

A feladat nem könnyű, még az orvostechnikai iparban sem, hiszen az eszközök mérete, életciklusa és egyéb jellemzői is jelentékeny mértékben eltérhetnek, nem beszélve a ma még nem is ismert technológiák várható megjelenéséből adódó feladatokról. Ezért is rendkívül fontos az egészségipari valamint a termékazonosítási rendszerek fejlesztésében részt vevő szervezetek minél szélesebb körű összefogása.”- zárta gondolataival a sajtótájékoztatót Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

 

Az esemény kapcsán a GS1 magyarország szakmai támogató partnerei:

  • Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE)
  • Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ)
  • Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete
  • Magyar Kórházszövetség
  • Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT)
  • Orvostechnikai Szövetség (OSZ)

 

A GS1 szervezetről

Az esemény szervezője a nemzetközi GS1 Szervezet, melynek megoldásait közel 20 szektorban alkalmazzákimmár több évtizede világszerte és hazánkban egyaránt. A rendezvény vendéglátója a GS Magyarország, a hazai kizárólagos GS1 Tagszervezet.

A GS1 (korábban: EAN) a globális szabványok, a globális szabványosítás területén működő, több mint negyven éve alakult, semleges, non-profit szervezet. A GS1 központja Brüsszelben található, a szervezet azonban a világ 112 különböző országának nemzeti tagszervezetei, az ún. GS1 Tagszervezetek hálózatán keresztül működik.

A GS1-et eredetileg az élelmiszer- és más fogyasztási cikkek szektorainak gyártói és kiskereskedői alapították az elosztási lánc hatékonyságának fejlesztése céljából. Napjainkban a GS1 Szabványrendszert világszerte több mint 1,5 millió cég használja különböző ágazatokban a világ 150 országában. Ezen ágazatok között megtalálható az egészségügy, a szállítás és logisztika, a légiközlekedés, a hadügy, a vegyipar, a vámügy, a számítógépes hardver és szoftverfejlesztés, a hulladékgazdálkodás és sok egyéb szektor is. A GS1 alkalmazók használók között egyaránt megtalálhatóak a nagy multinacionális cégek és a kis- és középvállalatok, a vezető márkák tulajdonosai és az egyéni vállalkozók egyaránt. 

 

A GS1 szabványokról és megoldásokról általában és az egészségügyi szektor vonatkozásában

A rendszer legismertebb eleme a vonalkódos azonosítás, amely a kereskedelmi folyamatok elválaszthatatlan része. A vonalkód jelképekkel megjelenített azonosító számok teszik lehetővé a gépek számára az elektronikus leolvasást, ami nagyban segíti és gyorsítja az információ áramlását a bolti pénztáraknál, raktári átvételnél, illetve minden olyan helyen, ahol az üzleti folyamatokban szükséges.

A nyomon követést lehetővé tevő szabványrendszer alapját az azonosító számok adják, amik a hagyományos élelmiszereknél már 40 éve bizonyítanak nap mint nap a pénztárakban és a logisztikai raktárakban. Egészségüyi termékeknél egy pontosabb, akár darab szintű nyomon követés is biztosítható. Szbaványai közé tartozik még számos vonalkód szabvány és az RFID is, amely az automatikus adatgyűjtést teszi lehetővé. Emellett adatbázis struktúrákhoz és elektronikus kommunikációhoz köthetőek még szabványelemei. A GS1 számára az egészségügyi szektor kiemelt terület, ezért is fogadta el 2009-ben Globális Egészségügyi Nyomon követés Szabványát, amely a betegbiztonság növelését és a hatékony ellátási lánc megvalósíthatóságát hivatott támogatni kifejezetten az egészségügyi szektorban.

Magyarországon a GS1 szabványok alkalmazása az egészségügyben immár két évtizedes múltra tekint vissza, hiszen valamennyi nagykereskedelmi, illetve kiskereskedelmi forgalomba kerülő gyógyszer illetve állategészségügyi termék GS1 szabványos vonalkóddal van ellátva. Ezáltal lehetővé vált a termékek azonosítása, és az automatikus adatgyűjtés a logisztikai és a patikai rendszerekben. Emellett az orvosi vények azonosítása is GS1 szabványok segítségével történik (GS1-128 vonalkód), amelyet 2005. óta alkalmaznak Magyarországon.

A GS1 számára az egészségügyi szektor kiemelt terület, ezért is fogadta el 2009-ben Globális Egészségügyi Nyomon követés Szabványát, amely a valamennyi szektor részéről alkalmazható alapszabványok mellett a betegbiztonság növelése érdekében szükséges minimális követelményeket határozza meg kifejezetten az egészségügyi szektor számára.

Napjainkra a gyógyszeripar és az orvostechnikai eszközök piaca is határon átívelő globális piaccá nőtt, amellyel együtt megjelent a hamisított termékek számának növekedése. Az elmúlt években egyre több ország hatósága ismerte fel annak igényét, hogy a gyógyszerekre vonatkozó szabályozásokat meg kell újítani, hogy a termékek nyomon követhetővé váljanak, és ezzel kiszűrhetők legyenek a hamisított termékek legális ellátási láncba való bekerülése, illetve hatékonyabb, a felhasználást és elszámolást támogató egységes nyilvántartási rendszerek legyenek működtethetők. Emellett az orvostechnikai eszközök szabályozása is egyre inkább előtérbe kerül. Amerikában 2013. novemberében került elfogadásra az orvostechnikai eszközök kockázat alapú azonosítását, jelölését és nyomon követését szabályozó rendelkezés, amelyhez hasonló európai szabályozás előkészítés alatt van.

Hazánkban is egyre több gyógyszeripari gyártó szembesül a szomszédos, illetve EU-n kívüli országok új jogszabályi előírásaival, amelyeknek GS1 szabványokon alapulnak, és amelyeknek exportőrként mind eleget kell tenniük, illetve a hazai jogalkotóknak és az egészségügyi ellátást biztosító munkatársak is új kihívásokkal fognak szembesülni. Ehhez kíván a GS1 segítséget nyújtani, megoldásait és szabványait felajánlani.

A hazai GS1 egészségügyi stratégiai dokumentum illetve további információ elérhető a GS1 és a GS1 Magyarország honlapján:

Budapest, 2015. október 20.

 

 

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink