hirdetés
2020. március. 29., vasárnap - Auguszta.
hirdetés

 

Világraszóló áttörés

Magyar kutatók a világon elsőként azonosították egy rejtélyes, korábban ismeretlen funkciójú enzim, a MASP-3 immunológiai szerepét – a kutatás részletei az elte.hu-n.

hirdetés

Pál Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara (ELTE TTK), valamint Dobó József és Gál Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK) munkatársai a világon elsőként azonosították egy rejtélyes, korábban ismeretlen funkciójú enzim, a MASP-3 immunológiai szerepét – számol be az elte.hu. Egyúttal feltárták a vérplazma egyik leghatékonyabb antimikrobiális folyamatának, a komplementrendszer alternatív útjának az aktivációs mechanizmusát is. Az eredmények hozzájárulhatnak számos autoimmun kór, például egyes vesebetegségek és a vaksághoz vezető időskori makuladegeneráció terápiájának kifejlesztéséhez.

A komplementrendszer legkésőbb felfedezett proteináza a MASP-3. Az enzimet dán kutatók azonosították 2001-ben, és azonnal éles nemzetközi verseny indult a MASP-3 élettani szerepének kiderítésére. A feladat óriási kihívásnak bizonyult: 15 évnyi, kudarcokkal terhelt kutatás során egyetlen olyan MASP-3 által hasítható fehérjét sem azonosítottak, melynél a hasításnak bizonyíthatóan élettani jelentősége lett volna. A MASP-3 génjének kiütésén alapuló egérkísérletek, illetve örökletesen MASP-3-hiányos emberek vizsgálata ugyan arra utalt, hogy a MASP-3 enzimnek szerepe lehet az alternatív út aktiválásában, de ezek a kutatások komoly ellentmondásokhoz vezettek.

A magyar kutatók a MASP-3 élettani szerepének tisztázásához három kulcsfontosságú fejlesztést hajtottak végre. Laboratóriumi körülmények közöt baktériumokban termelve állítottak elő emberi MASP-3 enzimet aktív formában, nagy tisztaságban, génsebészeti módszereket alkalmazva. Mivel a természetben nem ismert MASP-3-gátlószer, a világon elsőként irányított fehérjeevolúcióval kifejlesztettek egy szelektív MASP-3-inhibitort. Emellett kifejlesztettek egy érzékeny mérési módszert, amellyel emberi vérben nyomon tudták követni a zimogén D-faktor aktiválódását. Ehhez a zimogén D-faktort rovarsejtekben termelték, és fluoreszcens festékkel jelölték. A fenti fejlesztéseket elsősorban Szakács Dávid (ELTE Biokémiai Tanszék), valamint Dobó József és Oroszlán Gábor (MTA TTK) végezte.

A komplementrendszer mindhárom útja fontos szerepet tölt be a fertőzések elleni védekezésben. Amikor azonban az egyes utak szabályozása felborul, az a saját sejtek, szövetek pusztításához vezethet. Alzheimer-kórban például igazolt a klasszikus, míg szívinfarktus és szélütés esetében a lektin út kóros szerepe. Az alternatív út bizonyítottan negatív szerepet játszik egyes vesebetegségek és a fejlett, elöregedő ipari társadalmakban leggyakrabban vaksághoz vezető kórkép, az időskori makuladegeneráció kialakulásában. Az alternatív úttal kapcsolatos betegségek kezelésére jelenleg általános (a végső, közös útvonalat blokkoló) komplementrendszer gátlást vagy D-faktoron keresztüli alternatív út gátlást próbálnak bevetni. Az új felfedezés arra hívja fel a figyelmet, hogy az alternatív útra szelektív stratégia esetében a D-faktor mellett a MASP-3 enzim is fontos gyógyszercélpont lehet.

A felfedezésről szóló közlemény a Nature lapcsaládba tartozó Scientific Reports szaklap hasábjain jelent meg 2016 augusztusában.

(forrás: ELTE)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink