hirdetés
2018. október. 18., csütörtök - Lukács.
hirdetés

Versenyben a multidrog-rezisztens baktériumokkal

A nem megfelelő antibiotikum-használat nagyban elősegíti a rezisztencia megjelenését, ami multidrog-rezisztens (MDR) baktériumok kialakulását katalizálva könnyen elterjedhet. Magyarországon a humán orvoslásban az európai átlagnál kevesebb antibiotikumot (AB) használnak fel, azonban nem biztos, hogy megfelelően.

hirdetés

Míg a penicillin feltalálását a XX. század legnagyobb felfedezései között tartják számon, a XXI. században már arról kell beszélnünk, hogy milyen következményei vannak az AB használatnak, hiszen a multidrog-rezisztens (MDR) baktériumok okozta betegségek kezelése mind nehezebbé és költségesebbé válik – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az Európai Antibiotikum Nap rendezvényét pénteken Szentes Tamás országos tisztifőorvos. Úgy vélte, minderre globális és helyi síkon egyaránt megoldást kell találni, hiszen míg egyetemlegesen jól jellemzi a problémát az a reklám, amelyben antibiotikumos cukorkát kínálnak, idehaza egy egyszerű náthát is AB-val akarunk gyógyítani, mert ezt várja el a beteg. Ezért a helyes AB-használatról szóló szakmai determinációkat át kell ültetni a gyakorlatba, ugyanakkor a szabályok betartásának számonkérése mellett információkkal kell ellátni a szakmai és a laikus közönséget egyaránt, egyidejűleg olyan ösztönzőket építve a rendszerbe, amelyek mind az orvosokat, mind a betegeket érdekeltté teszik a mikrobaellenes szerek megfelelő alkalmazásában.

A rezisztens törzsek terjedése megfelelő infekciókontroll gyakorlattal előzhető meg – mondta dr. Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató főorvosa, hozzátéve, hogy az AB-k hatásosságának megőrzésében a humán- és állategészségügyben dolgozóknak, valamint a lakosságnak is szerepe van, hiszen az antimikrobiális szerek megváltoztatták a betegségek kórlefolyását, ugyanakkor a rezisztencia megjelenésével megváltozott e készítmények hatékonysága. Az AB-mentes környezet utópia, de tudatos gondolkodással tehetünk a rezisztencia terjedése ellen.

Multirezisztensként támad a TBC és az STD

Nagy teher a rezisztencia a TBC szempontjából, és bár a betegség világszerte visszavonulóban van, még ma is 10,6 millió megbetegedést okoz évente, és egymillió ember életét veszíti miatta. Az esetek zöme (56 százalék) Indiából és Kínából kerül a nyilvántartásokba, Afrikából az összes megbetegedés 26 százalékát jelentik – foglalta össze az adatokat dr. Kádár Gabriella, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Magyarországon 2014-ben 50 ezer esetet regisztráltak, a kór incidenciája nyolc százalékos, a megbetegedések 70 százaléka pulmonális eredetű. Az MDR TB előfordulása 2-2,4 százalékra tehető, ezek a rezisztens törzsek legalább két, első arcvonalban használt gyógyszernek ellenállnak.

Míg a gyógyulási esélyek átlagos esetben viszonylag jók, mintegy 77 százalékosak, ugyanezen arányok az MDR TB-nél már csak 40 százalékosak. Hazánkban extensively drug resistant TB (XDR-TB, széles körű gyógyszerellenálló tbc baktérium), vagyis olyan, amely a hat második arcvonalban használt gyógyszer közül legalább hárommal szemben ellenálló, még nem fordult elő. Ugyanakkor a tüdőgyógyász felhívta a figyelmet arra is, hogy a frissen felfedezett eseteket okozó baktériumok 80 százaléka rezisztens az alapszerekre. MDR-TB esetén az irányelv négy szer kombinációját javasolja, a kezelés fenntartó fázisában akár 20 hónapon keresztül is. A rossz betegegyüttműködési mutatók miatt egyes országokban alkalmaznak úgynevezett rövidített kezelést, ami 7-8 féle gyógyszer együttes adagolását jelenti, de ez nem minden helyzetben alkalmazható.

A rezisztencia előretörése jól megfigyelhető a nemi úton terjedő betegségeknél (STD), ahol a régi kórokozók új szerepben tűnnek fel – mondta dr. Balla Eszter, az OEK szakorvosa. Az MDR Neisseria gonorrhoeae, Chlamydia trachomatis, a Mycoplasma genitalium, és a Treponema pallidum kezelésében korábban hatékony szerek mára nem alkalmazhatóak, néhány év alatt ugrásszerűen nőtt a megszokott terápiákkal szembeni rezisztencia. Az STD-k vonatkozásában már csupán maroknyi AB áll rendelkezésre, így különösen fontos, hogy empírikus kezelés helyett célzott, mikrobiológiai vizsgálatra épülő terápiát alkalmazzunk.

Az AB-k alkalmazását azonban nemcsak a szükséges terápia, hanem a támogatáspolitika is jelentősen befolyásolja. Dr. Matuz Mária, az SZTE Klinikai Gyógyszerészeti Intézet adjunktusának előadásából többek között az is kiderült, hogy a jelenleg regisztrált mintegy 900 AB közül 300 van forgalomban Magyarországon. A készítmények között olyan is van, amelynek kiváltásához egyáltalán nem járul hozzá a társadalombiztosítás.

Irányelv és szakpolitikai ajánlás készül

A kórokozók spontán mutációi mellett az AB-k túlzó és az alulhasználata is felgyorsítja a rezisztencia kialakulását és a terjedését – mondta dr. Szilágyi Emese, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Járványügyi és Kórházhigiénés Főosztályának vezetője, hozzátéve, nehezíti a helyzetet, hogy a jelen kutatások szerint nincs a látóterünkben olyan új típusú AB, ami megkönnyítené ezt a helyzetet. A helyes AB-alkalmazás irányelveinek kidolgozására kérte fel az Európai Bizottság az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC), 2017. január 30-áig, ennek alapján pedig nemzeti irányelv összeállítására hívta fel a tagállamokat is. Az ECDC guideline-ja Magyarország számára is nagy segítség lesz, hiszen hazánkban terápiás irányelv és prudens alkalmazás-irányítás sem áll rendelkezésre. Az irányelv – erős infekciókontroll mellett – segíthet az AB-rezisztencia visszaszorításában, és a helyes szerhasználat elősegítésében, ezért fontos, hogy olyan bizonyítékokon és szakértői konszenzuson alapuló iránymutatás szülessen, amely vonatkozik a klinikusokra, a gyógyszerészekre, és a lakosságra egyaránt, meghatározva e kulcsszereplők feladatait és felelősségét.

A bizonyítékokkal támogatott szakpolitikai döntéshozatal elősegítésére hozta létre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Bizonyítékokkal Támogatott Szakpolitikai Hálózatot (Evidence Informed Policy Network, EVIPNet), amelynek hazai koordinátora az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. Mint arról Babarczy Balázs, az ÁEEK Nemzetközi Rendszerelemzési és Tervezési Főosztály elemzője beszámolt, a tudomány és a politika között interfaceként működő szervezet tavaly indított, hazai pilotprogramjában az antibiotikum-használat került a fókuszba. Már elkészült az első helyzetelemző dokumentum, amelyben – több tucat szakember bevonásával – feltérképezték a hazai AB-használatot és az ahhoz kapcsolódó problémák körét. Az anyagot szakpolitikai egyeztetés után lektorok segítségével átdolgozzák, majd lényegretörő – egy, három és 25 oldalas – dokumentumban foglalják össze a szakpolitika számára a tudományos eredményeket, tapasztalatokat, adatokat és statisztikákat, valamint a megoldási javaslatokat.

A végső, egyeztetett ajánlás a szakpolitika számára várhatóan 2017 nyár elején készül el.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink