hirdetés
2022. szeptember. 27., kedd - Adalbert.
hirdetés

Türelmet, s pontos tájékoztatást kérnek a betegek

Egy közelmúltban végzett vizsgálat megkérdezettjeinek 60 százaléka vett igénybe az elmúlt két év során magán egészségügyi szolgáltatót.

Az egyre romló közfinanszírozott ellátástól elsősorban a fiatalok fordulnak el. Ez viszont akár azt is jelentheti, hogy körükben egyre élesebben vetődhet fel a kérdés: miért is fizetek egészségbiztosítási járulékot? E meglehetősen forró témára értelemszerűen nem terjedt ki a Szinapszis Budapesten, illetve a fővárosi agglomerációban, 400 fős reprezentatív mintán végzett online felmérése. A tendencia azonban egyre erőteljesebb, hiszen a válaszadó 18–35 év közöttiek 69 százaléka favorizálja a magán egészségügyi szolgáltatókat, míg az idősebbeknek „csak” 48 százaléka. A privát szolgáltatók listáját a járóbeteg szakellátás vezeti (49%), második helyen a magándiagnosztika igénybevétele áll (34%).

Az állami intézményektől nem csak a hosszú várólisták miatt fordulnak el az emberek, bár ennek kétségkívül meghatározó szerepe van. A türelem ugyanis – tünete alapján minél súlyosabbnak tűnik a betegség – igencsak véges. Véres széklet esetén például öt és fél hét várakozás után mondja azt a beteg, hogy inkább kifizeti a műszeres diagnosztikai vizsgálat árát, mert végre tudni szeretné, hogy mi a baja. Az érintettek 30 százaléka azonban ebben az esetben még három hetet sem hajlandó várni – inkább fizet. Enyhébbnek gondolt tünetnél – krónikus fejfájás – nagyjából két hónap várakozás után választják inkább a fizetős MR-vizsgálatot.

A magánellátáshoz fordulás okai tulajdonképpen az állami ellátásnak küldött „üzenetek” arról, hogy mit várnának el, ám mégsem kapják meg a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg intézményekben az emberek. Elsősorban az előre fixált vizsgálati időpont pontos betartását, s a jelenleginél lényegesen rövidebb várólistákat. Fontos szempont számukra, hogy a magánszolgáltatóknál kellő információhoz jutnak, s válaszolnak a kérdéseikre, de az sem mellékes, hogy nem „vesznek el” a rendszerben. Az idősebbek egyébként inkább a várakozást igyekeznek elkerülni, míg a fiataloknak ennél fontosabb, hogy válaszoljanak kérdéseikre, s pontos, részletes magyarázatot fűzzenek a leleteikhez. Az is a magánszolgáltatók felé irányítja az embereket, hogy ott türelmesebbek, kedvesebbek az ügyfelekkel, egy-egy paciensre több ideje jut az orvosnak; akad olyan privát szolgáltató, ahol a vizitdíjért az orvosnak fél órát kell foglalkoznia egy-egy pacienssel! Ez utóbbiakra azonban az egyre nagyobb létszámhiánnyal küzdő állami szektorban, a szinte végletekig kizsigerelt nővérek, asszisztensek és orvosok körében nemigen lehet számítani.

Tavaly nyáron – 2015 júniusától – vezette be Zombor Gábor korábbi egészségügyért felelős államtitkár az úgynevezett 14 napos szabályt. Ennek értelmében mindazoknál, akiknél rosszindulatú daganat gyanúja merült fel, két héten belül el kell végezni a szükséges CT- és MRI-vizsgálatot. Ez azonban, csak nagyjából sikerült – derült ki a Diagnoscan vezérigazgatójának szerdai háttérbeszélgetésén. Az MRI-vizsgálatoknál 13 nap az átlagos várakozási idő, de előfordul akár három hónap is, a CT-k esetében 20 nap az átlag, az érintettek egyharmada ugyanakkor nem kap két héten belül időpontot, sorolta Leitner György. A közfinanszírozott képalkotó diagnosztikai vizsgálatoknál meghatározó szerepet betöltő cég vezérigazgatója arra is emlékeztetett, hogy 2012–2014 között meredeken emelkedett az egy főre jutó egészségügyi magánkiadások összege: 31 ezerről 57 ezer forintra.

Körülbelül 100 milliárd forog ezen a parketten” címmel készült interjúnkat Rékassy Balázs egészségpolitikai szakértővel ide kattintva olvashatják.

 

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink