2021. február. 28., vasárnap - Elemér.
hirdetés

Túlterhelt onkoteamek

Ahogy egy beavatkozásnak, úgy az onkoteamnek is kell legyen elszámolható értéke, mondta az Orvosok Lapjának Dank Magdolna.

– Ideális esetben milyen a teljes szakmai köre egy onkoteamnek?

– Az összetételt megszabja, hogy milyen szervre lokalizálódik a betegség, tehát szükséges a szervspecialisták jelenléte. Ha a beteg jelen van a diagnózis közlésekor, akkor fontos, hogy a pszichés támogatásra is lehetőség legyen, vagyis jelen legyen egy onkopszichológus. Ugyanakkor például egy terápiaváltás nem feltétlenül igényli az összes szakterület jelenlétét. Megjegyzem, hogy a hatályos jogszabály nem írja jól körül, hogy milyen esetben hány fős onkoteamnek kell összeülnie. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy ma az informatika világában nem kell feltétlenül fizikailag ott lennie az ülésen az összes szakorvosnak, hiszen a képalkotó eredményét megnézhetik teleradiológiával, a team munkájába pedig be tudnak csatlakozni például skype-on. Ez persze nagyfokú dinamizmust, rugalmasságot igényel a szervezésben, amibe bele fogunk kényszerülni a szakorvosok számának csökkenése miatt. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy mindig mindenki oda tudjon utazni egy onkoteam helyére. Ugyanakkor ma az onkológiai betegeket ellátó szolgáltatónak kötelezően, minden esetre és betegre kiterjedően onkoteamet kell működtetniük, ami sokszor nehézségeket okoz.

– Ha nehézséget okoz, akkor bizonyára nem is mindig működik megfelelően. Mi a tapasztalat a szakmában?

– Ez mindig függ a kórház és az onkoteam tagjainak hozzáállásától, valamint a szakemberek leterheltségétől. Amíg nincs semmiféle elszámolási értéke az onkoteamnek, addig idézőjelbe téve, nem látják fontosnak a működését a kórházak, s elhivatottságból végzik az orvosok. És ez nem jó! Mert amíg a patológián úgy érzik, hogy az onkoteam patológusa kvázi szívességből megy az ülésre, de az alatt „megvárja" a munkája, amit még el kell végeznie, az nagyon nem jó. A szakorvosok jelenléte elvárás, de tudjuk, vannak kezdő és vannak gyakorlott, nagyon rutinos szakorvosok. Nehéz azt mondani, hogy onkoteam és onkoteam között nincs különbség – mert ez a különbség nagyon is létezik, hiszen itt is vannak konstruktívan, konzultatív úton működők és sajnos vannak formálisan, automatikusan működők, amelyek nem mennek bele a kezeléssel kapcsolatos minden részletbe. Amíg viszont nincs meg a tevékenység finanszírozási háttere, nagyon nehéz azt mondani, hogy egy sebész essen ki három-négy órát a munkájából, mert most onkoteam van. Gondot okoz az is, hogy az ellátóra nézve csak a saját onkoteam döntése kötelező. Magyarán, ha beküldenek máshonnan az egyetemi sebészetre egy daganatos beteget, az egyetemi onkoteamnek újra át kell néznie az esetet, mert az egyetem csak a saját onkoteamjének a véleményét fogadhatja el. Tehát sok mindent át kellene gondolni és racionalizálni.

– Többször említette a finanszírozás problémáját. Mi lenne az ideális?

– Ahogy egy beavatkozásnak van értéke, az onkoteamnek mint legmagasabb szakmai grémiumnak is kell legyen értéke, méghozzá jelentős nagyságrendben. Meg kell nézni, a tumor boardoknál milyen technikával építették be a finanszírozást más országokban.

– Vannak esetek, amikor nem is látja a beteget onkoteam, holott kellene, és utólag készülnek a jegyzőkönyvek…

– Azért ez így merész kijelentés! Egyéni eltérések természetesen mutatkoznak, és tény, hogy vannak nagyon formális onkoteamek, és léteznek olyanok, ahol valóban szakmai vita tud kialakulni. Rutin esetekben, mint például egy korai vastagbéldaganat, ahol ismert, hogy kellő nyirokcsomót távolítottak el, jó a patológiai lelet, megvan a képalkotó diagnosztika, ebben az esetben valójában nem kellene összeülnie a radiológusnak, a patológusnak, a sebésznek, a klinikai onkológusnak, hiszen itt standard és jó leletek vannak, egyértelműen felállítható az utókezelés terve. Ezért hangsúlyoztam, hogy az egyes szakmákon belül a minőségbiztosításnak jelen kell lennie, hogy az ember jogosan azt mondhassa: igen, ez egy jó patológiai lelet. Ekkor könnyen ki lehet mondani az onkológiai véleményt, kezelési tervet alkotni, és ez nem igényli azt, hogy a beteg ott legyen, és ott üljön a sebész is, aki már a műtéti leírásban már összefoglalta, mi is történt a beteggel. Összegezni kell, és sk. aláírásként be kell emelni a hozzá tartozó leleteket. De ha arról van szó, hogy dönteni kell, milyen típusú beavatkozás legyen, sebészi, intervenciós radiológiai, gyógyszeres előkezelés a tumorméret csökkentésének érdekében, avagy kemo-radioterápia, hát az ilyen esetekben már a szakmáknak meg kell beszélniük, ki mit tud ajánlani, s ezzel a másik mit tud kezdeni. Tehát különböző szintű működésekre van szükség. Az egyiknél ott kell lennie szinte minden szakorvosnak, a másiknál nem.

A Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának igazgatójával készült interjú az Orvosok Lapja májusi számában jelent meg, a WebOrvos idézi.

(forrás: WebOrvos)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Pécs-Bécs újabb, fontos eredményt ért el a koronavírus elleni gyógyszerek fejlesztésében! Megkezdődtek a klinikai vizsgálatok!

Hazánkban jelenleg ötféle COVID-vakcinával zajlik a lakosság oltása, közülük 3 oltóanyagra (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca) összeurópai szinten az Európai Gyógyszerügynökség, kettőre (Gam-COVID-Vac [Sputnik V], Sinopharm) a magyar gyógyszerhatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adott forgalomba hozatali engedélyt.