hirdetés
hirdetés
2020. május. 25., hétfő - Orbán.
hirdetés

Több orvos megy nyugdíjba, mint amennyi dolgozni kezd

A Francia Orvosi Kamara által kiadott „Orvosi Demográfiai Atlasz, 2009” szerint az orvoslétszám 1,2 százalékkal, ezen belül az aktív szakemberek aránya 0,2, míg a nyugdíjba vonulóké 6,6 százalékkal nőtt. Napi 900 műhiba fordul elő Franciaországban.

hirdetés

Franciaországban, 2009-ben 261 378 tagja volt az Orvosi Kamarának, köztük 216 450 aktív és 44 928 nyugdíjas. A nyilvántartás szerint az orvoslétszám 1,2 százalékkal, ezen belül az aktív szakemberek aránya 0,2, míg a nyugdíjba vonulóké 6,6 százalékkal nőtt, vagyis az országban a nyugdíjba vonuló orvosok száma gyorsabban nő, mint az aktív szakembereké.

Az aktív orvosok 46,5 százaléka önálló vállalkozóként praktizál, azaz arányuk valamivel meghaladja a közalkalmazotti státuszt választókét (41,7 százalék). A szakemberek 11,8 százaléka mindkét tevékenységi formában folytat orvosi tevékenységet. Az utóbbi időben az önálló vállalkozóként dolgozó orvosok aránya érzékelhetően csökkent: 2009-ben a Kamaránál újonnan regisztrált tagoknak mindössze 8,6 százaléka választotta ezt a státuszt. A 80-as években viszont a fiatal orvosoknak még mintegy fele kívánt önálló vállalkozóként praktizálni. 

A Kamara ugyanakkor kiemeli, hogy az aktív tevékenységet folytató orvosok száma továbbra is nő, és az emelkedés aránya az utóbbi 30 évben 93 százalékos volt. Franciaországban 100.000 lakosra számítva átlagosan 308 orvos jut, a demográfiai helyzet azonban középtávon kevésbé kedvező.

Az orvoshiány területi eloszlása és okai

Az egyik problémát az orvosok életkora jelenti, mivel 47,1 százalékuk az ötvenes éveiben jár, és 16,1 százalékuk már 60 éves is elmúlt. Közülük előreláthatólag sokan fognak nyugdíjba vonulni az elkövetkező években. Emellett az orvoshiányhoz az is hozzájárulhat, hogy a pályára felkészítő tanulmányok időtartama hosszú, 10 év. Az orvoshiányt tovább fokozza, hogy a friss diplomás fiatal orvosok sok esetben csak helyettesítést vállalnak vagy részidős munkavállalóként helyezkednek el.

Orvosellátottságában területenként is egyenetlenségnek mutatkoznak. Míg Ile-de-France (370 orvos/100.000 lakos) és a déli területek (374 orvos/100.000 lakos) bővelkednek szakemberekben, addig a régiók fele, azaz 11 régió (280/100.000-es statisztikájával) helyenként orvoshiánnyal küzd. A legrosszabb helyzetben Picardiát van, ahol mindössze 239 orvos jut 100.000 főre.

Naponta 900 műhiba és mulasztás a francia egészségügyben

A francia egészségügyi minisztérium országos felmérést készített az "egészségügyi ellátáshoz köthető nem kívánatos eseményekről" is. Az összesítést 2004-ben készítették el először, a mostani második tanulmány szerint naponta 900-szor fordul elő egészségügyi baleset (műhiba, tévedés vagy mulasztás) amelyből a készítők szerint legalább 400 eset elkerülhető lenne. A műhibák vagy orvosi tévedések a leggyakrabban a páciens kórházi kezelésének meghosszabbodásához vezetnek, ritkábban azonban halálos kimenetelűek is lehetnek.

Két évvel ezelőtt egy egyszerű torokgyulladással kórházba került kisfiú azért halt meg, mert mérgező anyagot adtak be neki az infúzióval. Magyarországon az elmúlt időszakban két hasonló tévedés is történt: a legutóbb épp a múlt héten, amikor aranyérműtétre feküdt be a soproni kórházba az a 69 éves nő, akivel tévedésből formalint itattak a kórházi osztályon. Korábban az Állami Egészségügyi Központban a császármetszésre váró nőnek a szülésznő savlekötő helyett maró folyadékot, erősen lúgos kémhatású kálium-hidroxidot adott.

Egy másik nagy nyilvánosságot kapott magyar tragédiájához, a mindszenti férfi halálának körülményeihez hasonló eset is szerepel a francia összesítésben: egy 55 éves férfi a Párizs közeli Longjumeau-ban infarktusban hunyt el, miután a mentősök egyetlen környékbeli kórházban sem találtak számára helyet. 2009 elején pedig szintén a fővárosi agglomerációhoz tartozó Yveslines-ben azért kellett egy 11 éves bélbetegségben szenvedő gyereknek meghalnia, mert a gyógyszeradagjának a tízszeresét adták be neki tévedésből az infúzióval.

Nem a szakértelem hiányzik, hanem a megfelelő munkakörülmények

A minisztériumi tanulmány szerint évente átlagosan 275 ezer és 395 ezer közé tehető a nem kívánatos súlyos események száma a francia egészségügyi intézményekben, amelyek "megfelelő ellátás esetén nem következnének be". A többségük hátterében egy a kórházban elkapott fertőzés vagy születési rendellenesség, illetve orvosi műhiba (katéter vagy szonda behelyezése) áll. Az esetek húsz százalékában pedig gyógyszer-túladagolás, illetve a nem megfelelő gyógyszer beadása okoz problémát.

A jelentés hangsúlyozza, hogy ezeket az eseteket - hasonlóan a 2004-ben tapasztaltakhoz - emberi gondatlanság okozza, ami viszont nem a szakértelem hiányával, hanem az egyre romló munkakörülményekkel hozható összefüggésbe. Példaként említik a jelentéstevők a dolgozók nem kielégítő ellenőrzését, a szakemberek rossz megszervezését, illetve az illetékesek közti kommunikáció hiányát. Az egészségügyi baleseteknek ráadásul közel a fele elkerülhető lenne a kockázatok kellő felmérésével, hiszen nagyobb részük az idősebb vagy az átlagnál rosszabb egészségi állapotban lévő betegeknél következik be.

(forrás: HealthOnLine, MTI, MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink