hirdetés
hirdetés
2022. május. 26., csütörtök - Fülöp, Evelin.
hirdetés

Rosszabb anyai és neonatális mutatók

A terhesség alatti hiperglikémia akkor is klinikailag jelentős perinatális szövődményekhez vezet, ha a vércukorszint emelkedése nem éri el a gesztációs diabéteszt meghatározó kritériumokat. A nagy születési súly és a fokozott magzati inzulintermelés mellett nő a preeklampszia és a koraszülés, a szülés alatti komplikációk és a hiperbilirubinémia kockázata.

Míg a nyilvánvaló gesztációs diabétesz ismerten növeli a kedvezőtlen perinatális kimenetel kockázatát, a terhesség alatti csökkent glükóztolerancia hatásairól kevesebb az információnk. A HAPO (Hyperglycemia and Adverse Pregnancy Outcome) vizsgálat során 9 ország 15 központjában 25 ezer várandós asszonynál végeztek standard cukorterheléses vizsgálatot a 24–32. terhességi héten (NEJM 2008; 358:1991–2002). Elsődleges végpontként a gesztációs kornak megfelelő testtömeg 90-es percentilisét meghaladó születési súly, a tervezett császármetszés, a klinikailag jelentős újszülöttkori hipoglikémia és a magzati hiperinzulinémia (a 90-es percentilis feletti C-peptid-szint a köldökvérben) gyakoriságát határozták meg. A kimenetel másodlagos mutatóiként – az éhgyomri, illetve a 75 g glükózt tartalmazó oldat elfogyasztását követő 1 és 2 óra elteltével mért vércukorértékek függvényében – a koraszülés, a vállelakadás és a szülés alatti sérülések, az intenzív ellátást igénylő neonatális problémák, az emelkedett bilirubinszint és a preeklampszia előfordulási arányát vizsgálták.
  Megállapították, hogy az anyai vércukorszint emelkedésével az elsődleges végpontnak tekintett események mindegyikének nő a gyakorisága. A 4,2 mmol/l alatti éhgyomri vércukorszintet az 5,6 mmol/l feletti értékkel összevetve közel ötszörösére emelkedett a nagy születési súly, mintegy kétszeresére a császármetszés, illetve az újszülöttkori hipoglikémia és csaknem kilencszeresére a magzati hiperinzulinémia előfordulási aránya. Hasonló tendenciát figyeltek meg akkor is, ha az elemzésben a cukorbevitel utáni egy- és kétórás értékeket vették figyelembe. A vércukorszint legalsó és a legfelső kategóriáit összevetve 242–305 g különbség mutatkozott az újszülöttek születési súlya között.
  Folytonos változóként vizsgálva a vércukorszintet, az érték emelkedése a nagy születési súly és a fokozott magzati inzulintermelés esélyét növelte leginkább (körülbelül másfélszeresére). Emellett szoros kapcsolatot mutattak ki az emelkedett vércukorszint és a preeklampszia, a vállelakadás és a szülés alatti sérülés (esélyhányados 1,2) között. A koraszülés, az intenzív ellátást igénylő neonatális problémák és a hiperbilirubinémia kockázata a cukorbevitel utáni egy- és kétórás értékek emelkedésével állt szignifikáns kapcsolatban. A perinatális halálozás kis incidenciáját (5,6/1000) figyelembe véve úgy tűnt, ennek kockázata nem nő a vércukorszint emelkedésével.

A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!

A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
E-mail cím:
Jelszó:
BOKOR DÓRA
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés