Rendszerszintű válságjelenségek az egészségügyben 2022-2026
Az állami egészségügyet a strukturális feszültségek állandósulása és a betegellátás minőségének fokozatos romlása jellemezte az Economx szerint.
Míg a kormányzati kommunikáció reformokról és kapacitásbővítésről szólt, a szakmai adatok a közfinanszírozott rendszer mélyülő válságát mutatják – derül ki az Economx elemzéséből, amelyben az egészségpolitika elmúlt négy évét tették nagyító alá.
A magyar egészségügyre fordított kiadások GDP-arányosan messze elmaradnak az uniós átlagtól: míg az EU-ban ez az érték 10 százalék, Magyarországon csupán 6,4 százalék. Ennek következményei a mortalitási statisztikákban is megmutatkoznak: 2023-ban 44,5 ezer elkerülhető haláleset történt (28,3 ezer megelőzhető, 16,2 ezer kezelhető lett volna). Magyarország továbbra is listavezető a daganatos megbetegedésekben az EU-n belül. A magánegészségügy térnyerése megállíthatatlan: a betegek évente mintegy 1000 milliárd forintot kénytelenek fizetős ellátásra költeni.
A járó- és fekvőbeteg-ellátásban a várakozási idők kritikus szintet értek el. Az ortopédiai várólisták 2025 végére 27 ezerről 32 ezerre duzzadtak. 2026 áprilisában a három leghosszabb várólistán (csípő-, térdprotézis és szürkehályog-műtét) összesen 33 663 beteg várakozott.
Az alapellátás gerincét jelentő háziorvosi rendszer a szétesés szélére került. 2026-ra 1021 praxis maradt üresen, ami több mint ezer település ellátatlanságát jelenti. Az ápolóhiány elérte a 40 ezer főt. Míg 2019-ben ezer lakosra 6,2 ápoló jutott, 2024-re ez a szám 5,3-ra süllyedt.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) jelentései szerint a kórházi infrastruktúra elöregedett. A János kórházban fűtési problémák, országszerte pedig működésképtelen liftek és a klímahiány miatt nyári műtőleállások nehezítették az ellátást. A képalkotó diagnosztika államosítása után a várakozási idők CT- és MR-vizsgálatokra egyes helyeken a 4-12 hónapot is elérik.
Ahogy azt korábbi kutatások is jelezték, a páciensek a romló állami ellátás elől egyre inkább a digitális megoldások felé menekülnek. A magyarok 71 százaléka már tünetellenőrzésre is használja a mesterséges intelligenciát, ami érthető reakció a háziorvosi praxisok elnéptelenedésére és a szakrendelők elérhetetlenségére. Bár az EgészségAblak applikáció elindult és az időpontfoglalás technikailag egyszerűbbé vált, a szabad helyek hiánya miatt a technológiai fejlődés nem tudja ellensúlyozni a humánerőforrás-krízist.
A rendszer „fehér foltjává” vált a pszichiátriai ellátás, a szakemberhiány és a stigmatizáció miatt a közfinanszírozott ellátás fragmentált és nehezen hozzáférhető. Emellett a gyógyszerinnováció is lassult, az új készítmények befogadási ideje Magyarországon átlagosan 636 nap, ami jelentősen elmarad az EU-átlagtól.
2022 és 2026 között a magyar egészségügyben a nominális béremelések ellenére reálbércsökkenés és általános minőségromlás ment végbe. A politikai narratíva és a betegek napi tapasztalata közötti olló tovább nyílt, a rendszer fenntarthatósága pedig a szakmai szervezetek szerint kritikus ponthoz érkezett.
