hirdetés
2019. november. 12., kedd - Jónás, Renátó.
hirdetés

 

Oltásterhelés és az egyéb fertőző betegségek kockázata

Növeli-e az élet első 23 hónapjában kapott számos oltás annak a kockázatát, hogy a gyermek az azt követő 2 évben egyéb, az oltásokkal nem célba vett fertőzésben betegedjen meg? – a kérdésre a JAMA tanulmánya ad választ.

hirdetés

Az Institute of Medicine (IoM) egy 2002-es tanulmánya több olyan, a biológia szabályai szerint lehetséges mechanizmust is azonosított, amelyek révén a vakcinákból származó többszörös antigén-expozíció az immunműködés zavarát eredményezheti, és növelheti az oltásokkal nem célba vett fertőzések kialakulásának kockázatát. A hipotézist aztán 1990 és 2001 között született dán gyermekek csoportján tesztelték: a 7 betegség ellen 5 oltásban részesült gyermekek körében nem találtak bizonyítékot azzal kapcsolatban, hogy a multiplex vakcináció növelné az oltások által nem célba vett fertőzések kockázatát. Mindazonáltal, eddig nem vizsgálták a jelenleg (az USA-ban) használatos oltási rend révén kialakuló antigén-expozíció és az egyéb fertőzések későbbi kialakulása közötti összefüggést, írják a JAMA-ban megjelent tanulmányukban – Association Between Estimated Cumulative Vaccine Antigen Exposure Through the First 23 Months of Life and Non–Vaccine-Targeted Infections From 24 Through 47 Months of AgeJason M. Glanzés munkatársai. Ezért az IoM 2013-ban arra a következtetésre jutott, hogy további obszervációs vizsgálatokkal kell megbizonyosodni a jelenlegi kora gyermekkori (0-tól 23 hónapos kor) oltási rend biztonságosságáról, és ezen belül arról is, hogy növelik-e az élet első 23 hónapjában adott oltások annak a kockázatát, hogy a gyermek az azt követő 2 évben egyéb, az oltásokkal nem célba vett fertőzésben betegedjen meg?

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Glanz és munkatársai illesztett eset-kontroll vizsgálatukba 193 olyan gyermeket vontak be, akik 24 és 47 hónapos koruk között olyan fertőző betegségben szenvedtek, amelyek ellen nem véd a 0 és 23 hónapos kor között alkalmazott oltási rezsim (ezek a fertőzések alsó és felső légúti, valamint gasztrointesztinális infekciók, továbbá egyéb virális és bakteriális fertőzések voltak). A kontrollcsoportba olyan gyermekek kerültek (751 fő), akik 24 és 47 hónapos koruk között nem szenvedtek oltással nem kivédhető fertőző betegségben (a kontrollcsoport tagjait életkorban, nem és krónikus betegség-státusz, valamint egészségügyi ellátóhely szerint illesztették a vizsgálati csoport tagjaihoz). A kutatók ezt követően összehasonlították a két csoport 0 és 23 hónapos kor közötti becsült kumulatív antigén-expozícióját (az oltási rend szerint adandó egyes oltások antigénszámának összegét), és nem találtak szignifikáns különbséget.

Mint a vizsgálat mellett megjelent szerkesztőségi közlemény (Safety of Multiple Antigen Exposure in the Childhood Immunization Schedule) hangsúlyozza, sok szülő fél attól, hogy a kora gyermekkorban kapott sok oltás túlterheli a gyermek immunrendszerét, aki így fogékonyabb lesz más betegségekre, azonban az amerikai oltási rend következményeinek ezirányú vizsgálata nem támasztja alá, hogy jogos lenne ez a félelem.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink