Miért fokozott a vastagbélrák kockázata IBD-kben szenvedő betegeknél?
A BMC Public Health folyóiratban november 1-jén jelent meg a University of Connecticut kutatóinak cikke, amelyben egy olyan, egymásra épülő immunológiai folyamatláncot tártak fel a bélrendszerben, amely magyarázatot adhat arra, miért fokozott a vastagbélrák kockázata a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedőknél. Az eredmények új lehetőségeket vetnek fel az IBD diagnosztikájában, monitorozásában és kezelésében.
A kutatás középpontjában a TL1A nevű gyulladásos immunmarker fehérje állt, amelyről ismert, hogy szerepet játszik mind az IBD, mind a kolorektális daganatok kialakulásában. Bár a TL1A-gátló kísérleti gyógyszerek ígéretes eredményeket mutattak klinikai vizsgálatokban, eddig nem volt világos, milyen mechanizmusokon keresztül járul hozzá ez a fehérje a betegséghez és a daganatképződéshez. A tanulmány eredményei szerint állati modellszervezetekben a TL1A hatásának jelentős része a bélben található ILC3 immunsejteken keresztül érvényesül. Amikor a TL1A aktiválja ezeket a sejteket, azok neutrofil fehérvérsejteket toboroznak a csontvelőből, majd olyan módon programozzák át őket, amely elősegíti a tumorfejlődést.
Randy Longman, a vizsgálat vezetője kiemelte, hogy a TL1A szerepének megértése különösen fontos, mivel az IBD-hez társuló vastagbélrák kockázatának csökkentésére jelenleg kevés hatékony stratégia áll rendelkezésre. Az IBD – többek között a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa – krónikus bélgyulladással jár, és csak az Egyesült Államokban 2,4–3,1 millió embert érint. A betegség nemcsak más autoimmun és gyulladásos állapotok kockázatát növeli, hanem jelentősen fokozza a vastagbélrák kialakulásának esélyét is, amely IBD-ben gyakran fiatalabb életkorban és rosszabb prognózissal jelentkezik.
A vizsgálat során a kutatók kimutatták, hogy a TL1A – amelyet főként más immunsejtek termelnek az IBD-s betegek bélrendszerében – elsősorban az ILC3 sejtek közvetítésével serkenti a tumorfejlődést. A TL1A hatására ezek a sejtek granulocita-makrofág kolónia-stimuláló faktort (GM-CSF) választanak ki, amely „emergency granulopoiesis”-t, vagyis neutrofil-termelési hullámot indít el a csontvelőben. Az így képződő neutrofilek nagy számban áramlanak a bélbe, és már önmagukban is elősegítik a tumorfejlődést, amint azt a vastagbélrák egérmodelljei igazolták.
A neutrofilek többféle módon járulhatnak hozzá a daganatképződéshez, például reaktív molekulák kibocsátásával, amelyek károsítják a bélhámsejtek DNS-ét. A kutatócsoport azonban azt is megfigyelte, hogy az ILC3 sejtek jellegzetes génexpressziós mintázatot alakítanak ki a neutrofilekben, amelyben olyan gének aktiválódnak, amelyek elősegítik a tumor kezdetét és növekedését. Hasonló génaktivitási mintázatot találtak IBD-s betegek gyulladt bélmintáiban is, és ez a tumorszupportív jelleg kevésbé volt kifejezett azoknál, akik kísérleti TL1A-gátló kezelést kaptak.
Az eredmények arra utalnak, hogy a jövőben nemcsak a TL1A, hanem az ILC3 sejtek, a GM-CSF és az általuk toborzott neutrofilek is terápiás célponttá válhatnak az IBD kezelésében és az ahhoz társuló vastagbélrák megelőzésében. Sílvia Pires, a tanulmány első szerzője hangsúlyozta, hogy a bél és a csontvelő közötti összetett szisztémás folyamat feltárása új lehetőségeket nyithat a precíziós orvoslás irányába. A kutatócsoport jelenleg további vizsgálatokat folytat annak feltárására, hogy a GM-CSF időszakos hatása miként érzékenyítheti a csontvelői sejteket, és hogyan járulhat hozzá az IBD kialakulásának valószínűségéhez.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Discovery illuminates how inflammatory bowel disease promotes colorectal cancer
Irodalmi hivatkozás:
Sílvia Pires et al, Innate lymphoid cells activated by the cytokine TL1A link colitis to emergency granulopoiesis and the recruitment of tumor-promoting neutrophils, Immunity (2026). DOI: 10.1016/j.immuni.2025.12.008. www.cell.com/immunity/fulltext … 1074-7613(25)00564-3
