Kampány az egészséges munkahelyekért

Hatékonyabban kell fellépni munkavégzéssel összefüggő legelterjedtebb európai egészségi probléma megoldása érdekében, ezért az Európai Unió Munkavédelmi Ügynöksége (EU-OSHA) kampányt indít a mozgásszervi betegségek kialakulásának megelőzéséért a munkahelyeken – hangzott el a hazai kampánygazda, az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontjának mai kampánynyitó konferenciáján. A hazai munkavállalók harmada mozgat rendszeresen nagy súlyokat, és a megkérdezettek mintegy fele (45%) panaszkodott munkájával kapcsolatban fárasztó vagy fájdalmat okozó testhelyzetekre. A mozgásszervi betegségek – amelyek minden ágazat valamennyi munkahelyén előfordulnak –, a betegszabadság és a korai nyugdíjba vonulás elsődleges okai közé tartoznak Európában, sok millió embert érintenek és jelentős kárt okoznak a vállalatoknak, valamint a nemzetgazdaságnak.

 Kétéves kampány keretében veszi fel a harcot a munkavégzéssel kapcsolatos mozgásszervi betegségek ellen az Európai Unió Munkavédelmi Ügynöksége (EU-OSHA). A 2020–2022. évi „Egészséges munkahelyek – Legyen könnyebb a teher!” elnevezésű kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a foglalkozással összefüggő mozgásszervi betegségekre és kezelésük szükségességére, valamint elősegítse a kockázatmegelőzési kultúra kialakulását.

A mozgásszervi panaszok a munkával összefüggő leggyakoribb egészségi problémának számítanak Európában, az uniós felmérések szerint ötből mintegy három munkavállalónak okoznak az életminőséget befolyásoló nehézséget. A mozgásszervi betegségek, melyek valamennyi munkahelyen és ágazatban érintik a dolgozókat, a munkaképtelenség, a betegszabadság és az idő előtti nyugdíjba vonulás leggyakoribb okai közé tartoznak.

„A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a Magyarországon is százezreket érintő problémára, és aktívabb fellépésre, megelőzésre ösztönözze a vállalatokat, munkáltatókat. A mozgásszervi betegségek nem csupán a dolgozók egészségét és munkaképességét befolyásolják, számottevő mértékben károsítják a vállalkozásokat és a gazdaságot is. A jó gyakorlatok, útmutatók, rendezvények és tájékoztató anyagok segítenek abban, hogy a vállalati kultúrában hangsúlyosabban jelenjen meg az egészségmegőrzés és a kockázatmegelőzés” – mutatott rá Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A mozgásszervi betegségek megelőzése és kezelése egyaránt érdeke a munkavállalónak és a munkaadónak: ha kevesebb a beteg dolgozó, növekszik a termelékenység és versenyképesebbé válik a vállalkozás, csökken továbbá az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő teher is. A probléma számtalan ágazatot érint, az építőiparban, a mezőgazdaságban, az autóiparban éppen úgy előfordul, mint a kereskedelemben, illetve az egészségügyben, a szociális szférában dolgozók között.

A 2015-ös Európai Munkakörülmények Felmérés adatai szerint a magyar munkavállalók 32%-a nyilatkozott úgy, hogy munkája súlyos terhek mozgatásával jár, 11 százalékuk pedig olyan munkakörben dolgozik, ahol munkaideje legalább egynegyed részében embereket kell emelgetnie, mozgatnia. A probléma kiterjedtségét ennél is jobban jelzi, hogy majdnem minden második magyar (45%) válaszolta azt, hogy munkája viszonylag gyakran jár fájdalmas vagy fárasztó testhelyzettel.

„A mozgásszervi betegségekben szenvedő munkavállalók gyakrabban és hosszabb ideig hiányoznak a munkából, alacsonyabb a termelékenységük, és gyakran idő előtt vonulnak nyugdíjba. A korai beavatkozás és a rehabilitáció rendkívül fontos, hiszen a mozgásszervi betegségek integrált megközelítéssel és a helyes prevenciós kultúra előmozdításával sok esetben könnyen megelőzhetők vagy kezelhetők lennének – hangsúlyozta Bodó Sándor államtitkár. Ez a központi téma idén a Munkavédelem Európai Hetén, valamint ezt célozza a Helyes Gyakorlatok díjpályázatunk is.”

A 2020–2022. évi „Egészséges Munkahelyek – Helyes Gyakorlat Díjak” pályázat célja, hogy bemutassa a foglalkozással járó mozgásszervi betegségek megelőzésében és helyes kezelésében kiemelkedő és innovatív megoldásokat alkalmazó szervezeteket. A kampányban és a pályázaton mérettől és ágazattól függetlenül minden vállalat és szervezet részt vehet, a közszférából és a magánszektorból egyaránt. Az eredményhirdetésre 2022 áprilisában kerül sor.

Az Európai Unió Munkavédelmi Ügynöksége a helyes gyakorlatokkal a lehető legszélesebb körben szeretné népszerűsíteni a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelésének jó példáit, azokat a munkahelyeket, ahol a munkáltatók és a munkavállalók egyaránt elkötelezettek a mozgásszervi betegségek megelőzése iránt, és ezért tenni is hajlandók. A munkáltatók felelőssége a munkahelyi kockázatok helyes értékelése, kezelése, valamint a megelőzés beépítése a munkahelyi kultúrába. A munkavállalókat pedig arra ösztönzik a kampány során, hogy fogalmazzák meg panaszaikat, javaslataikat és a munkáltatóval közösen keressék a megoldást.

A Helyes Gyakorlat Díjra a mozgásszervi betegségek megelőzésére szolgáló, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem innovatív és eredményes, már megvalósított megoldásaival lehet pályázni. A pályázatokban az elért eredmények mellett be kell mutatni a helyes irányítási gyakorlatok megvalósításának módját is. Fontos szempontnak számít az átfogó kockázatértékelés, a munkavégzés körülményeinek ergonomikus kialakítása, a prevenciós kultúra előmozdítása, valamint az, hogy miképpen segítik a gyógyult dolgozók visszatérését a munkába.

Betegszabadság és korai nyugdíj

Az elmúlt évtizedekben tett erőfeszítések ellenére Európában a mozgásszervi betegségek vezetik a munkával összefüggő egészségi problémák listáját, és gyakran más egészségi problémával együtt lépnek fel. Az uniós tagállamokban a mozgásszervi betegségek miatti távollét adja a kieső munkanapok jelentős hányadát, az ilyen betegségekben szenvedő munkavállalók ugyanis általában hosszabb ideig kényszerülnek távol maradni. A munkával összefüggő mozgásszervi betegségek a munkaképtelenség és a betegszabadság elsődleges okai közé tartoznak, és a leggyakrabban elismert foglalkozási megbetegedésnek számítanak például Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban.

A munkaképességet negatívan befolyásoló tartós egészségi problémák gazdasági hatása is jelentős. A mozgásszervi betegségek közvetlen költségei közé elsősorban a kezelésükre és a rehabilitációra fordított források tartoznak, a közvetett költségeket – melyek a becslések szerint a közvetlen költségek többszörösét jelentik a vállalkozások számára – a termelékenységcsökkenés, a helyettesítés, az új dolgozók betanítása, valamint a távolléttel kapcsolatos költségek jelentik.

A megelőzést és a korai beavatkozást szolgáló intézkedések csökkenthetik a betegség miatt kieső napok számát, fokozhatják a produktivitást és jelentős megtakarításokat eredményezhetnek a vállalkozások, valamint az egészségügyi és a szociális ellátórendszer számára. A cél nem a teljes tehermentesítés, hanem az optimális fiziológiai megterhelés elérése.

Derékfájás, nyakmerevség, fájó ízületek

Ismétlődő mozdulatok, hosszan tartó ülőhelyzet és nehéz terhek emelése – csak néhány a kockázati tényezők közül, amelyek a váz- és izomrendszerre gyakorolt hatásuk miatt komoly egészségi problémához vezethetnek. A mozgásszervi betegségek elsősorban a hátat, a nyakat, a vállakat és a karokat érintik, de az alsó végtagokra is kihathatnak; a leggyakoribb a hátfájás és a felső végtagok fájdalma. A legtöbb, foglalkozással összefüggő mozgásszervi betegség olyan halmozódó rendellenesség, amelyet például hosszú időn át tartó, ismételten magas munkaterhelés okoz. Egyes akut traumák – például a baleset okozta törések – is lehetnek kézi anyagmozgás, vagy kedvezőtlen testhelyzet következményei.

Európa-szerte munkavállalók milliói szenvednek munkával összefüggő mozgásszervi problémáktól. A hatodik európai munkakörülmény-felmérés adatai alapján ötből mintegy három európai munkavállaló számolt be ilyen panaszokról.

Az EU új kockázatokról szóló, 2019. évi európai vállalati felmérése szerint a leggyakoribb kockázati tényezőt az ismétlődő kéz- és karmozdulatok jelentik (a megkérdezettek 65%-a említette). A további rizikófaktorok között találjuk a hosszú ideig végzett ülőmunkát (61%), emberek vagy nagy súlyok emelését, mozgatását (52%), a szoros határidők betartását (45%), valamint a fárasztó vagy fájdalmat okozó testhelyzeteket (31%).

A mozgásszervi betegségek megelőzésére és kezelésére irányuló intézkedések gyakran egyszerűek és nem is költségesek. A „Legyen könnyebb a teher!” kampány valamennyi ágazat munkavállalóit és munkáltatóit megszólítja, külön hangsúlyt helyez a nagy kockázatú ágazatokra, például az egészségügyi ellátásra és kisgyermekkori nevelésre. A digitalizáció és az új technológiák jelentette kockázatok mellett a COVID–19-járvány következtében teret nyert „home office”, az otthoni munkavégzés is figyelmet kap.

A 2022 novemberében záruló kampány hazai megvalósításáért az EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja felel, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztálya működtet. Az „Egészséges munkahelyek – Legyen könnyebb a teher!” kampány részeként az EU-OSHA a kampány weboldalán összegyűjtött egy sor útmutatót és jó gyakorlatot bemutató példát: https://healthy-workplaces.eu