hirdetés
hirdetés
2019. augusztus. 25., vasárnap - Lajos, Patrícia.
hirdetés

Kábítószer-riadót fújnak a civilek Romániában

Riasztó méreteket öltött mára Romániában a kábítószer-fogyasztás – figyelmeztetnek az optimalmedia.ro portál szerkesztői, akik tegnap kampányt indítottak az Országos Drogellenes Ügynökség (ANA) újraindításáért.

„Fel kívánjuk hívni a belügyminisztérium, a kormány és a parlament figyelmét arra, hogy nincs vesztegetni való idő, mert minden napi késés újabb áldozatokkal jár” – fogalmazott Florin Chilian, a kampány egyik kezdeményezője, aki szerint az ANA működtetése megerősítené és átláthatóbbá tenné a hazai drogprevenciót.
A felhívás kezdeményezői közé tartozik Petre Crăciun, az ANA egykori vezetője is, akit Pavel Abraham követett az intézmény vezetői tisztségében. Petre Crăciun szerint Romániát uniós szinten minősíti, hogy nincs aktív drogellenes hatósága. „Nem a drogfogyasztók megbélyegzésére, hanem általános összefogásra van szükség, a szülők, a pedagógusok, a hatóságok és az érintett együttműködésére” – figyelmeztetett Crăciun.
A szenátuson múlik
A kampány elindítói abban reménykednek, hogy felhívásukra válaszolva a szenátus módosít az ANA átszervezéséről szóló törvényen. A napokban kerül ugyanis a felsőház jogi szakbizottsága elé az a jogszabály, amely az országos rendőr-főkapitányság hatáskörébe helyezte az addig a belügyminisztérium fennhatósága alatt lévő, ám önálló kormányügynökségként működő intézményt.
Reményeiket táplálja, hogy márciusban Vasile Blaga belügyminiszter azt ígérte: a szenátusi törvénymódosítás révén az ANA ismét a belügyi tárcához kerülhet, önálló ügynökségként.
Látszatintézkedések
A hazai szakemberek és a drogprevencióval foglalkozó civil szervezetek egyöntetűen állítják, hogy a drogellenes ügynökségnek nem tett jót a másfél éve tartó átszervezés.
„Az ANA-t nem szüntette ugyan meg a kormány, de ez a stratégiai fontosságú szervezet átszervezése alatt nem működik” – fogalmazott lapunknak Dégi Csaba addiktológus. A szakember ugyanakkor látszatintézkedésnek nevezte azt a kormányrendeletet, amely korlátozta a hallucinogén szereket forgalmazó üzletek működését. „A hazai drogtörvény tízéves, aktualizálásra és intézményes prevencióra van szükség” – figyelmeztetett az addiktológus.
Az egységes, hatékony drogellenes fellépést hiányolják maguk a betegek is. „Öt évig használtam rendszeresen különböző tudatmódosító szereket, legtöbbször marihuánát, de ismerem a szintetikus anyagokat is. Nagy bajba akkor kerültem, amikor az LSD-hez nyúltam, emiatt úgy megromlott az egészségi állapotom, hogy segítséget kellett kérnem” – számol be az ÚMSZ-nek tapasztalatairól T. M. 23 éves temesvári egyetemista, aki azt állítja, hiába döntött úgy, megszabadul a függőségtől, érdemi segítséget eddig nem kapott.
„Próbálkoztam pszichológusokkal, pszichiáterekkel, de rá kellett jönnöm, ez nem egy szokványos probléma, addiktológusra és erre szakosodott ellátásra lenne szükségem, másfél évig egyedül harcoltam, mire valamennyire stabilizáltam a helyzetemet” – meséli a függőségektől szenvedő fiatal.
Napi áldozatok
Jelenleg ötszázezer drogfüggőt tartanak nyilván Romániában, évente harmincan halnak meg túladagolás következtében. Bukarestben több mint 17 ezer heroinfüggőről tudnak a hatóságok, a legfiatalabb, nyilvántartásba vet érintett csupán kilenc éves. A belügyminisztérium adatai szerint jelenleg drogforgalmazásért és tiltott szerekkel való visszaélésért 1455 személy tölti a büntetését a hazai büntetés-végrehajtási intézményekben.
Ennél sokkal riasztóbb azoknak a száma, akik ellen hasonló ügyekben eljárás indult: több mint 25 ezer ember került drogügyek miatt a rendőrség látóterébe. A végzetes adatok ellenére sem működik Romániában olyan rehabilitációs központ, amely teljes körű ellátást tudna biztosítani az áldozatoknak – figyelmeztetnek a civilek.
Az Országos Drogellenes Ügynökséget PHARE-támogatással hívta életre 2003-ban a kormány, a hatékony drogpolitikát a csatlakozás feltételeként szabta meg az Európai Unió. A csatlakozás után – vélik a hazai szakértők – a politika „mostohagyerekévé” vált a drogprevenció, saját forrásból immár nem kívánt áldozni rá a kormány.

„Fel kívánjuk hívni a belügyminisztérium, a kormány és a parlament figyelmét arra, hogy nincs vesztegetni való idő, mert minden napi késés újabb áldozatokkal jár” – fogalmazott Florin Chilian, a kampány egyik kezdeményezője, aki szerint az ANA működtetése megerősítené és átláthatóbbá tenné a hazai drogprevenciót.

A felhívás kezdeményezői közé tartozik Petre Crăciun, az ANA egykori vezetője is, akit Pavel Abraham követett az intézmény vezetői tisztségében. Petre Crăciun szerint Romániát uniós szinten minősíti, hogy nincs aktív drogellenes hatósága. „Nem a drogfogyasztók megbélyegzésére, hanem általános összefogásra van szükség, a szülők, a pedagógusok, a hatóságok és az érintett együttműködésére” – figyelmeztetett Crăciun.

A szenátuson múlik

A kampány elindítói abban reménykednek, hogy felhívásukra válaszolva a szenátus módosít az ANA átszervezéséről szóló törvényen. A napokban kerül ugyanis a felsőház jogi szakbizottsága elé az a jogszabály, amely az országos rendőr-főkapitányság hatáskörébe helyezte az addig a belügyminisztérium fennhatósága alatt lévő, ám önálló kormányügynökségként működő intézményt.

Reményeiket táplálja, hogy márciusban Vasile Blaga belügyminiszter azt ígérte: a szenátusi törvénymódosítás révén az ANA ismét a belügyi tárcához kerülhet, önálló ügynökségként.

Látszatintézkedések

A hazai szakemberek és a drogprevencióval foglalkozó civil szervezetek egyöntetűen állítják, hogy a drogellenes ügynökségnek nem tett jót a másfél éve tartó átszervezés.
„Az ANA-t nem szüntette ugyan meg a kormány, de ez a stratégiai fontosságú szervezet átszervezése alatt nem működik” – fogalmazott az Új Magyar Szónak Dégi Csaba addiktológus. A szakember ugyanakkor látszatintézkedésnek nevezte azt a kormányrendeletet, amely korlátozta a hallucinogén szereket forgalmazó üzletek működését. „A hazai drogtörvény tízéves, aktualizálásra és intézményes prevencióra van szükség” – figyelmeztetett az addiktológus.

Az egységes, hatékony drogellenes fellépést hiányolják maguk a betegek is. „Öt évig használtam rendszeresen különböző tudatmódosító szereket, legtöbbször marihuánát, de ismerem a szintetikus anyagokat is. Nagy bajba akkor kerültem, amikor az LSD-hez nyúltam, emiatt úgy megromlott az egészségi állapotom, hogy segítséget kellett kérnem” – számol be az ÚMSZ-nek tapasztalatairól T. M. 23 éves temesvári egyetemista, aki azt állítja, hiába döntött úgy, megszabadul a függőségtől, érdemi segítséget eddig nem kapott. Próbálkoztam pszichológusokkal, pszichiáterekkel, de rá kellett jönnöm, ez nem egy szokványos probléma, addiktológusra és erre szakosodott ellátásra lenne szükségem, másfél évig egyedül harcoltam, mire valamennyire stabilizáltam a helyzetemet” – meséli a függőségektől szenvedő fiatal.

Napi áldozatok

Jelenleg ötszázezer drogfüggőt tartanak nyilván Romániában, évente harmincan halnak meg túladagolás következtében. Bukarestben több mint 17 ezer heroinfüggőről tudnak a hatóságok, a legfiatalabb, nyilvántartásba vett érintett csupán kilenc éves. A belügyminisztérium adatai szerint jelenleg drogforgalmazásért és tiltott szerekkel való visszaélésért 1455 személy tölti a büntetését a hazai büntetés-végrehajtási intézményekben.

Ennél sokkal riasztóbb azoknak a száma, akik ellen hasonló ügyekben eljárás indult: több mint 25 ezer ember került drogügyek miatt a rendőrség látóterébe. A végzetes adatok ellenére sem működik Romániában olyan rehabilitációs központ, amely teljes körű ellátást tudna biztosítani az áldozatoknak – figyelmeztetnek a civilek.

Az Országos Drogellenes Ügynökséget PHARE-támogatással hívta életre 2003-ban a kormány, a hatékony drogpolitikát a csatlakozás feltételeként szabta meg az Európai Unió. A csatlakozás után – vélik a hazai szakértők – a politika „mostohagyerekévé” vált a drogprevenció, saját forrásból immár nem kívánt áldozni rá a kormány.

(forrás: Új Magyar Szó)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink