Jobb is lehetne az állam
A várható élettartam és az egészségben töltött életévek alakulásában is jelentős a lemaradásunk, írja a Jó állam jelentés, amelyet a Napi.hu szemléz.
A magyar kormány számára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Közszolgálati Egyetem által elkészített 2018-as Jó állam jelentés is górcső alá veszi a magyar egészségügyet, a magyarok egészségi állapotát és elég elszomorító következtetésekre jut, írja a Napi.hu.
A születéskor várható élettartamot illetően még nagyobb a különbség a magyar és az uniós átlag között: 2015-ben a magyar nők születéskor 4,3, a férfiak 5,6 évvel rövidebb életre számíthattak, mint egy uniós átlagpolgár. Ráadásul országon belül magas az egészségegyenlőtlenség mértéke – hangsúlyozza a Jó állam jelentés.
Magyarország 2015-ben a GDP 7,1 százalékát költötte egészségügyre, szemben a 8 százalékos uniós és a 8,9 százalékos OECD-átlaggal. A régiós társak közül a csehek és a szlovákok szintén 7,1, a lengyelek a GDP 6,5 százalékát költötték egészségügyre. Kiugróan magasnak számít viszont ezen belül a magánzsebből fizetett rész, a 33,8 százalék, szemben az OECD országok 26,4 százalékos átlagával. Egyszerűbben mondva míg a magyarok a kiadások harmadát az adózott fizetésükből állják, az átlagos OECD-lakos csak a negyedét.
A Jó állam jelentés kiemeli: a közkiadások növelése – bármely referenciacsoporthoz is viszonyítunk – indokolt.
