hirdetés
2019. november. 15., péntek - Albert, Lipót.
hirdetés

Jobb is lehetne az állam

A várható élettartam és az egészségben töltött életévek alakulásában is jelentős a lemaradásunk, írja a Jó állam jelentés, amelyet a Napi.hu szemléz.

hirdetés

A magyar kormány számára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Közszolgálati Egyetem által elkészített 2018-as Jó állam jelentés is górcső alá veszi a magyar egészségügyet, a magyarok egészségi állapotát és elég elszomorító következtetésekre jut, írja a Napi.hu.

Az egészségben eltöltött életévek számát illetően például rámutat, noha Magyarországon 2005-2012 között nőtt a lakosság egészségben eltöltött életéveinek száma, a növekedés azonban 2012-ben megállt, s 2015-ig az EU átlaghoz képest 3 éves elmaradást regisztráltak. Ha a 65 évesek további egészségben elöltött életéveinek számát veszik számba, Magyarország lemaradása 3,5 év.

A születéskor várható élettartamot illetően még nagyobb a különbség a magyar és az uniós átlag között: 2015-ben a magyar nők születéskor 4,3, a férfiak 5,6 évvel rövidebb életre számíthattak, mint egy uniós átlagpolgár. Ráadásul országon belül magas az egészségegyenlőtlenség mértéke – hangsúlyozza a Jó állam jelentés.

Magyarország 2015-ben a GDP 7,1 százalékát költötte egészségügyre, szemben a 8 százalékos uniós és a 8,9 százalékos OECD-átlaggal. A régiós társak közül a csehek és a szlovákok szintén 7,1, a lengyelek a GDP 6,5 százalékát költötték egészségügyre. Kiugróan magasnak számít viszont ezen belül a magánzsebből fizetett rész, a 33,8 százalék, szemben az OECD országok 26,4 százalékos átlagával. Egyszerűbben mondva míg a magyarok a kiadások harmadát az adózott fizetésükből állják, az átlagos OECD-lakos csak a negyedét.

A Jó állam jelentés kiemeli: a közkiadások növelése – bármely referenciacsoporthoz is viszonyítunk – indokolt.

(forrás: Napi.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink