hirdetés
2021. március. 07., vasárnap - Tamás.

Itt vannak a ponthatárok, a jelentkezők háromnegyedét felvették

Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre, ismertette Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a ponthatárok kihirdetése után tartott budapesti sajtótájékoztatón. A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon tájékozódhatnak a ponthatárokról.

Bódis József elmondta: a nagy egyetemek nagyjából úgy szerepeltek az általános felvételi eljárásban, mint az elmúlt években. Ennek megfelelően a felvett elsőéves hallgatók számát nézve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az első, amelyet a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem követ. Jelentősen előrelépve a Budapesti Gazdasági Egyetem idén a negyedik a rangsorban.

Az előző évhez képest tízezerrel kevesebb, mintegy 23 ezer a csalódott diák, a 91 460 jelentkezőből 68 112-en felvételt nyertek valamely általuk megjelölt képzésre. Közülük több mint 55 ezren államilag finanszírozott formában tanulhatnak. Alapképzésre több mint 42 ezer hallgató került be, osztatlan képzésre több mint 7400, mesterképzésre több mint 12 300, felsőfokú szakképzésre pedig több mint 6100. Nappali tagozatra több mint 49 ezer diák járhat majd az általános felvételi eljárás eredményei szerint.

A legmagasabb pontszámot, 445-öt, idén a nemzetközi biztonság és védelempolitika szakon kellett elérni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Második helyre, 433 ponttal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnök képzése került, míg harmadik a Semmelweis Egyetem ápolás és betegellátás (gyógytornász) képzése lett 430 ponttal. A legtöbb jelentkezőt a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, valamint az osztatlan tanári szakra vették fel.

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár és Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese a 2020-as felsőoktatási ponthatárok értékeléséről tartott sajtótájékoztatón az Informatikai és Technológiai Minisztériumban 2020. július 23-án. MTI/Illyés Tibor
Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár és Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese a 2020-as felsőoktatási ponthatárok értékeléséről tartott sajtótájékoztatón az Informatikai és Technológiai Minisztériumban 2020. július 23-án. MTI/Illyés Tibor

A képzési területeket nézve alapképzésben első helyen a gazdaságtudományok állnak, amelyet az informatika és a bölcsészettudományok követnek. Negyedik a műszaki képzés. Mesterképzésben idén 8 százalékkal magasabb a felvettek aránya, itt is első helyen az ELTE áll, amelyet a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem követ.

Az államtitkár azt mondta: a koronavírus okozta járványhelyzet átalakította az életet, a veszélyhelyzetben az oktatóknak és a hallgatóknak át kellett állniuk a hagyományos oktatási módszerekről a távoktatásra, a digitális oktatásra. Mind a köznevelés, mind a felsőoktatás rendszere jól vizsgázott ebben a helyzetben. Hozzátette: amikor a jelentkezők beadták kérelmüket, még csak sejteni lehetett, hogy a vírus elérkezik Magyarországra, a jelentkezések után pedig az is kérdésessé vált, hogy lehet-e egyáltalán érettségit szervezni. Örömének adott hangot, hogy az érettségizők, felvételizők lendülete nem tört meg, és folytatódhatott a felvételi eljárás.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese elmondta: az eljárás kizárólag elektronikusan folyt, a jelentkezők 90 százaléka már az ügyfélkapu segítségével hitelesítette felvételi kérelmét. A jelentkezési határidő február 15-e volt. Hozzátette: a felvételi eljárás során mintegy 490 ezer dokumentumot dolgoztak fel, emellett mintegy 514 ezer érettségi eredmény, 121 ezer nyelvvizsgaadat és 956 ezer pontszám szerepel az adatbázisban. Jelezte: az OH legkésőbb augusztus 5-ig megküldi a besorolási döntést a felvi.hu oldalra. Ezután a felsőoktatási intézmények is megküldik a felvételi döntésüket, és tájékoztatják a beiratkozással, évkezdéssel összefüggő teendőkről a leendő elsőéveseket.

Pótfelvételi idén is lesz, akit nem vettek fel, vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, még adhat be kérelmet. Idén – az elmúlt évektől eltérően  állami ösztöndíjas formában több képzési területre is lehet jelentkezni a pótfelvételi eljárásban. Ezek között említette az agrár, a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és orvosi és egészségtudományi szakokat, a pedagógusképzést, a társadalomtudományokat, valamint a magyar intézmények határon túli képzéseit. A pótfelvételi is elektronikusan folyik majd, az általános eljáráshoz hasonlóan.

Az elnökhelyettes kitért azokra a kormányzati intézkedésekre is, amelyeket a koronavírus-járvány miatt hoztak. Ismertette: a kabinet áprilisi döntése alapján, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett vagy tesz, de az oklevél megszerzésének feltételéül előírt nyelvvizsgát nem tette le, mentesül attól, hogy megszerezze a nyelvvizsga-bizonyítványt, és megkapja oklevelét. Elmondta: a felsőoktatási intézmények által kiállított oklevelek száma: 95 701, míg az átadott oklevelek száma 71 878.

Orvos- és egészségtudományi képzésben idén is a Semmelweis a legnépszerűbb

Összesen 2102 hallgató nyert felvételt a Semmelweis Egyetem 2020/2021-es tanévére a felsőoktatási ponthatárok július 23-i kihirdetésekor. Az orvos- és egészségtudományi területen idén is a Semmelweis Egyetem képzésein alakultak legmagasabban a pontszámok. Az egyetem hat kara közül négy pótfelvételi eljárást is hirdet majd.

A koronavírus járvány hatása a felvételi ponthatárok alakulásán is érzékelhető: ahogy várható volt idén országosan kicsit alacsonyabbak minden intézményben. Ugyanakkor idén is elmondható, hogy a Semmelweis Egyetem az orvos- és egészségtudományi képzési területen a diákok részéről az első számú választás, a legmagasabb pontszámmal ide lehetett bekerülni, ez azt is jelenti, hogy a legjobb képességű hallgatók kerültek be hozzánk – értékelte dr. Hermann Péter. A Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese szerint örömteli, hogy az intézmény kapacitását nem csak hogy sikerült teljesen kihasználni, hanem a tavalyi évhez képest várhatóan emelkedik is a beiratkozó első évesek száma a pótfelvételi eljárás végére.

Az Általános Orvostudományi Karon vélhetően a Covid-19 miatt a tavalyi 442 ponthoz képest, idén az állami ösztöndíjas képzés esetében 425, az önköltséges képzésen 430 pont volt szükséges a bekerüléshez. A Semmelweis Egyetem ebben a relációban megtartotta vezető szerepét, vagyis az ország orvosképző egyetemei közül idén is itt a legmagasabbak a pontszámok – mondta el dr. Kellermayer Miklós dékán. A csökkenő pontszámok hátterében állhat, hogy idén elmaradt a szóbeli érettségi, illetve nehéznek találták a diákok a kémia vizsgát. A karon 414 hallgató kezdheti meg a tanulmányait a tavalyi 401-hez képest.

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar egy alap- és két mesterképzésére 95 jelentkező került be a felvételi eljárás ezen szakaszában.  Az egészségügyi szervező szakra 291 ponttal 26-an jutottak be, az 50 férőhely feltöltéséhez pótfelvételit is hirdetnek majd a digitális egészségügy iránt érdeklődők körében. Az egészségügyi menedzser és a szociális munka mesterszakokra más pontozási rendszer érvényes, mint az alap- és osztatlan képzéseken. Előbbire 45-en, utóbbira 24-en nyertek felvételt. A kar mesterképzéseire a 2019-ben felvettekkel azonos számú hallgató jutott be idén is, a fennmaradó helyeket a pótfelvételi során tölti fel a kar – tudtuk meg dr. Lám Judittól, az Egészségügyi Közszolgálati Kar általános dékánhelyettesétől.

Az Egészségtudományi Kar több mint 20 képzésén 1226 hallgató tanulhat szeptembertől. Noha a jelentkezési adatok visszaesést prognosztizáltak, a tavalyi rekord évhez képest, amikor 1266-an nyertek felvételt, nincs jelentős visszaesés – összegezte dr. Vingender István, az ETK oktatási dékánhelyettese. Hozzátette: legmagasabb pontszámra (430) idén is a leendő gyógytornászoknak volt szükségük, míg a dietetikus szakra 418 pont kellett a bekerüléshez.

A Fogorvostudományi Karra idén az állami ösztöndíjas képzésre 426 ponttal lehet bejutni, ami tavalyhoz képest alacsonyabb (434), az önköltséges képzésre 432 ponttal lehet felvételt nyerni. A felvettek létszáma a korábbi évekkel megegyező nagyságrendű, idén 99 fő. A Fogorvostudományi Karon minden évben vannak másodfelvételizők, akik az Általános Orvostudományi Kar elvégzése után választják a fogorvosképzést, idén két ilyen hallgató lesz – hangsúlyozta Nagy-Pál Orsolya, a Fogorvostudományi Kar Dékáni Hivatalának tanulmányi előadója.

A Gyógyszerésztudományi Karon a pontszámok ugyancsak csökkenést mutatnak: az államilag finanszírozott képzésre 380, a költségtérítésesre 340 ponttal lehetett bekerülni, tavaly ez 398 és 410 pont volt. A hazai képzőhelyek között ezzel a Semmelweis kara jó helyen áll: idén többen, összesen 173-an kezdhetik meg tanulmányaikat – közülük 11-en önköltséges formában – a 2020/2021-es tanévtől – fogalmazott dr. Antal István dékán.

A Pető András Kar konduktor szakára idén 310 ponttól lehet bekerülni, ami magasabb, mint a tavalyi pontszám (305). Ezzel maximálisan nem tudják feltölteni a 106 fős kapacitást, első körben 95 hallgatót vettek fel, ezért pótfelvételit hirdetnek, mely ugyancsak államilag finanszírozott formában teszi lehetővé a képzésben való részvételt – emelte ki dr. Balogh Emese Celeszta, a Pető András Kar Tanulmányi és Hallgatói Központ, Karrieriroda osztályvezetője.

Nyolcezernél több új hallgató kezdheti el az új tanévet az SZTE-n

Várhatóan nyolcezernél is több új hallgató kezdheti el a tanévet a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a központi felvételi eljárásban a tavalyival csaknem megegyező számú, 5906 diákot vett fel az intézmény – közölte Rovó László rektor csütörtök este a Tisza-parti városban.

A most következő pótfelvételi, a szakirányú képzések és a külföldi hallgatók jelenleg is folyó felvételi eljárásának lezárását követően várhatóan több mint 8 ezer új hallgató kezdi meg tanulmányait szeptemberben az SZTE-n. A Szegedi Tudományegyetem a nemzetközi rangsorok által is bizonyítottan meghatározó szereplője az ország felsőoktatásának. Az elmúlt száz évben Szegeden egységes egyetemi struktúra jött létre, ami alkalmas a továbblépésre és az erősebb nemzetközi szerepvállalásra is.

Fendler Judit kancellár közölte, az SZTE stabilan a harmadik legnagyobb hallgatói létszámú felsőoktatási intézmény az országban. Kitért arra, hogy az SZTE szerepe jelentősen átalakult az utóbbi öt-tíz évben. Fontos feladatai lesznek a gazdaságfejlesztésben, a gazdaságélénkítésben, a befektetésösztönzésben vagy az ipari park kialakításában.

Gellén Klára oktatási rektorhelyettes elmondta: az új hallgatók közül 3677-en alap-, 856-an mester-, 969-an osztatlan, 404-en felsőoktatási szakképzésen kezdik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésen 4930, önköltséges finanszírozási formában 976 új hallgató tanul majd a szegedi egyetemen.

Továbbra is komoly az érdeklődés az általános orvosi és fogorvosi képzések iránt, az SZTE Általános Orvostudományi Karán 275, a fogorvostudományi karon 77 új hallgató kezdi meg az első évét. Kiemelkedő - 352 - az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karára fölvett hallgatók száma, közülük 187-en gyógytornász szakon tanulnak majd.

A munkaerőpiaci igényekhez igazodva magas (293) a műszaki és jelentős (764) az informatikai képzési területre felvettek száma is. Az agrárképzésre 260-an, a pedagógiai képzésre 554-en kerültek be, a legtöbben bölcsészettudományi képzésre kerültek be, 909-en - közölte a rektorhelyettes. Szintén munkaerő-piaci trend, hogy nő az érdeklődés a mesterszakos képzési forma iránt, a hallgatók számára vonzó a további tanulással elérhető bérnövekedés. Az SZTE-n a mesterszakok esetében 10 százalékkal nőtt a felvettek száma, 856 hallgató kezdi meg mesterszakon a tanulmányait.

Szakál Péter oktatási igazgató közölte, az SZTE államilag finanszírozott és önköltséges helyekre is pótfelvételit hirdet meg azoknak, akik korábban nem jelentkeztek vagy nem vették fel őket egyetlen intézménybe sem.

Mintegy ötezer új hallgató kezdheti el a tanévet a PTE-n

A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) várhatóan 4850 új hallgató kezdheti meg a tanévet, a felvettek száma néhány százalékkal elmarad a tavalyitól – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.

A hallgatók 58 százaléka alap-, 17 százaléka osztatlan, 15 százaléka mesterképzésen tanul majd, 10 százaléka felsőoktatási szakképzésen vesz részt, a felvettek több mint 86 százaléka támogatott szakra került be. A jelentkezők idén is a nappali munkarendet preferálták, az elsőévesek 76 százaléka teljes idős képzésen tanulhat a 2020/2021-es tanév őszi félévében.

A képzések között továbbra is a legnépszerűbbek között van az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint az ápolás és betegellátás szak, de sokan érdeklődnek a gazdálkodás és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatikus, valamint a fogorvos szak iránt is.

A PTE négy kara, a jogi, az orvosi, a kultúratudományi, pedagógusképző és vidékfejlesztési, valamint a művészeti idén növelni tudta a beiskolázási létszámát.

Az osztatlan képzéseken a legmagasabb pontszám, 459 az önköltséges fogorvos-képzéshez kellett, míg az állami ösztöndíjas jogász szakra 414, a fogorvos szakra 413, az általános orvos szakra 402 pont volt a limit. Az osztatlan tanárszakokon a legmagasabb ponthatár az angol-orosz tanári szakpáron volt, oda 436 ponttól lehetett bejutni.

Az új hallgatók beilleszkedését közösségépítő programokkal segítik, köztük a "beléPTEtő gólyatréninggel", a résztvevők kiscsoportos foglalkozáson kapnak támogatást az egyetemi élet első lépéseihez.

(forrás: MTI, Semmelweis Egyetem)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink