hirdetés
2019. szeptember. 16., hétfő - Edit.
hirdetés

 

Hőségben nehezebben megy a gondolkodás

A meleg lakó- és tanulókörnyezet olyan mértékben rontja az egyetemisták gondolkodási képességét, mint a 24 órás alvásmegvonás.

hirdetés

Az extrém hőség nehezen viselhető. A tartósan magas külső hőmérséklet nemcsak az idősek, hanem a fiatalok szervezetét is megterheli, és a kognitív teljesítményt is rontja. Az Amerikai Egyesült Államokban 44 egyetemista bevonásával keresték a választ arra, hogy milyen mértékben hat a meleg a gondolkodás sebességére.

Régi stílusú épület vagy légkondicionált modern lakás?

A vizsgálatba bevont hallgatók egyik része (n=20) nem-klimatizált, az 1920-as és 1930-as években épült, vastag falú, kis ablakokkal rendelkező épületben lakott. Ezekben az épületekben nyaranta, amikor a külső hőmérséklet 30 °C fölött volt, a szobákban is meleg volt. A hallgatók másik csoportja (n=24) az 1990-es években épített, légkondicionált szobájú lakásokban élt.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

2016 nyarán a vizsgálat részeként a hallgatóknak 12 napon keresztül kellett telefonhívást követően 2-2 kognitív tesztet megoldaniuk. Az elsőben a kognitív interferenciát kezelő képességet vizsgálták (Stroop Color and Word Test; SCWT), azaz egyidejűleg beérkező ugyanazon stimulus különféle attribútumait kellett feldolgozni, pl. kék színű tintával leírva a „piros” szó betűsora. A másodikban („visual addition/subtraction test; ADD”) egyszerű számolási példákat kellett megoldani.

Ha hűvös van, nincs különbség a két csoport között, a hőségben már igen

A vizsgálat első napjaiban, amikor a kinti hőmérséklet 20 °C körüli volt, a tesztek alapján nem adódott szignifikáns különbség a két hallgatói csoport teljesítményében. Ellenben, amikor 5 napon át tartóan 36 °C körüli értékre kúszott fel kinn a hőmérő higanyszála, és az éjszakák sem hoztak érezhető enyhülést, az átmelegedett szobákban lévő hallgatók teszteredményei elmaradtak azokéitól, akik légkondicionált helyen éltek.

Melegben lassul a gondolkodás

Az átmelegedett szobákban élő hallgatóknál átlagosan 155 ms-mal tartott tovább az SCWT megoldása. Ez azt jelenti, hogy 13,4 százalékkal hosszabb időbe telt megválaszolniuk a feladatot, mint a kellemes hőmérsékletű környezetben gondolkodó hallgatóknak. Az ADD alapján is lassabban megy a gondolkodás a hőségben; a vizsgált hallgatóknál 11,4 százalékkal több időbe telt a feladatmegoldás a melegben. Mindez a megoldáshoz szükséges idő akkora mértékű meghosszabbodásának felel meg, ami 24 órás alvásmegvonást követően szokott fellépni.

Érdekes módon a hőhullámokat követő pár napban is megmaradt a gondolkodási sebességben mért különbség a két csoport között. A nem légkondicionált lakásokban élő egyetemisták még akkor is „szenvedtek” a melegtől, amikor annak kinn már nyoma sem volt.

A vizsgálat arra nem tért ki, hogy a tesztekben tapasztalt különbségek a vizsgaeredményekben is testet öltenek-e, azaz jobb tanulók-e azok, akik légkondicionált helyen élnek/tanulnak a hőség idején.

(Forrás: PLOS Medicine)

Dr. B. L.
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink