2021. október. 27., szerda - Szabina.
hirdetés
hirdetés

HIV fertőzés: diagnózis halálos ítélet nélkül

A 2000-es években elért terápiás áttöréseknek köszönhetően ma már egy HIV-vel fertőzött egyén az időben felismert és gondozott betegséggel, korszerű gyógyszeres terápiával kiegészítve akár 40 évig is élhet, ráadásul megfelelő terápia esetén a beteg nem fertőz. Interjú Dr. Bánhegyi Dénessel az Egyesített Szent István Szent László Kórház Rendelőintézet osztályvezető főorvosával.  (x)

- A 80-as évek közepe óta létezik AIDS Magyarországon, kezeljük, kezeltük a betegeket, de mostanában megváltoztak a dolgok. Mik a legfontosabb változások, miben léptünk előre?

- A hazai járvány lefolyását tekintve azt érdemes kiemelni, hogy 1995 és 2005 között évi 60-70 újonnan diagnosztizált HIV fertőzés fordult elő, de ettől kezdve folyamatosan emelkedett a fertőzötteknek a száma, ami tavaly lépte át először a 200-as „bűvös határt”, és idei évben is 200 felett lesz az újonnan diagnosztizált fertőzötteknek a száma.

 

- Ez azért nem olyan súlyos, legalábbis arányaiban nézve, nem?

- Nem, abszolút számokban nézve ez nem súlyos, azonban tendenciájában mindenképpen az. Ez egy olyan tendencia, amivel foglalkozni kellene, és a prevenció lenne a legjobb megoldás. Szintén a fertőzéssel áll összefüggésben, hogy az újonnan felfedezett betegek elsősorban a promiszkuis, tehát magas fertőzési kockázatot vállaló melegek köréből kerülnek ki. Ugyanebben a populációban ezzel együtt zajlik egy szifilisz járvány, és ugyanígy érintett ez a populáció a most már pár éve zajló Hepatitis-A járványban is. Egy szintén Európára, főleg Nyugat-Európára jellemző jelenség, hogy egyre több az úgynevezett későn diagnosztizált eset. Idén az új felfedezésű betegek egyharmada már olyan stádiumban került be az ellátórendszerbe, amikor a hazai elvek szerint már régen gyógyszeres kezelésre lett volna szüksége, és sajnos ennek a csoportnak körülbelül 20%-a klasszikus opportunista infekcióval érkezett hozzánk, és a halottaink is részben ebből a csoportból kerültek ki.

 

- Mi az, amit a többi egészségügyben dolgozó kolléga tenni tud ebben az ügyben? Hogyan lehetne erősíteni a megfelelő felismerést, hogy korábban megtörténjen?

- Általában ezek a nagyon későn felismert esetek jellemzően már másfél-két éve járták az egészségügyet. Különböző egészségügyi intézményekben kezelték őket, csak éppen nem gondoltak a kollégák arra, hogy az is lehetséges, hogy HIV fertőzés eredményeképpen kialakult immunhiányos szindrómáról van szó. Véleményem szerint, a HIV fertőzés felismerésére két különböző helyzetben lehet gondolni. Az egyik a viszonylag korai stádium. Ilyen esetben, ha például a háziorvosnak olyan a kapcsolata a beteggel, hogy bizonyos dolgokat meg tud vele beszélni, például kiderül, hogy a betegnek sok szexuális partnere van, vagy kiderül, hogy a beteg a meleg közösség tagja, akkor nyilvánvalóan érdemes javasolni a teszt elvégzését. Másrészt léteznek olyan tünetek, ahol az orvos gondolhat arra, hogy esetleg HIV fertőzés is állhat a háttérben. Ilyen jel lehet például egy fiatalembernél övsömör kialakulása, vagy egy nem antibiotikummal kezelt betegnél a szájpenésznek a megjelenése, vagy például egyes hematológiai eltérések. A HIV betegség bizonyos stádiumára jellemzőek a megnagyobbodott nyirokcsomók is, így ha ilyet tapintunk elsősorban nyakon, hónaljban, lágyéktájon, akkor a diagnosztikus procedúrának feltétlenül része kell, hogy legyen a HIV szerológia. Ezzel kapcsolatban azt szoktam mondani, hogy ha Magyarországon valaki elvégeztet a betegpopulációján 100 HIV szűrővizsgálatot, és abból 1 lesz pozitív, akkor az azt jelenti, hogy az illető kolléga nagyon jól dolgozott. Tehát nem azt várjuk a HIV szerológiától, hogy az minden esetben pozitív legyen, de a gyanúnál ki kell zárni ezt a lehetőséget, és ezt a beteg is megérti.

 

- Biztos benne a főorvos úr, hogy a beteg megérti?

- Pontosan tudom, hogyha azt javaslom egy betegnek, hogy csinálni kéne egy HIV tesztet, akkor a beteg megsértődik, és megkérdi, hogy miért? – Azt gondolja a doktor úr, hogy én meleg vagyok? Azt gondolja a doktor úr, hogy én prostituált vagy drogos vagyok? Rögtön megjelennek azok a negatív fogalmak, amik a HIV fertőzéshez társulnak. Mindazonáltal, ha el tudom fogadtatni a beteggel, hogy nem erről van szó, hanem arról hogy, kitaláljam mi a betegsége. Ha bennem, mint orvosban felmerül a leghalványabb gyanúja is annak, hogy a tünetekért esetleg egy HIV fertőzés is felelős lehet, akkor igen, elvégztetem a HIV tesztet. Nem azért, mert feltétlenül azt akarom, hogy az pozitív legyen, hanem elsősorban azért, hogy ezt az okot ki tudjam zárni. Ha ez a kollégáknak gyakrabban jutna az eszébe, akkor biztos, hogy korábbi stádiumában tudnánk diagnosztizálni ezt a betegséget. Van egy nagyon szemléletes példa: a TBC betegség százszor gyakrabban fordul elő a HIV betegeknél, mint a nem fertőzötteknél. Nagyon érdekes látni, hogy vannak olyan tüdőgondozó intézetek, ahonnan rendszeresen „kapunk” HIV fertőzött beteget, viszont jó pár másiktól egyáltalán nem jelentenek ilyen beteget. Nyilvánvaló, hogy ott is előfordul a HIV fertőzés, csak ott egyszerűen nem gondolnak rá.

 

- A továbbképző rendezvényen elhangzott, hogy a mai gyógyszerekkel egy HIV fertőzött beteg  életkilátása  csak 5 évvel rövidebb, mint az átlag populációé, igaz ez?

- Igen, ez valóban így van. Ha másfelől nézzük ugyanezt, elmondhatom, hogy ha ma gyógyszerekkel elkezdek kezelni egy beteget, akkor az ő várható átlag életkilátása 35-40 év lesz. Ami nagyon fontos, hogy ez a 35-40 év nagyon jó életminőségű, munkaképes éveket jelent. Ezt mindenképpen hangsúlyozni kell, hiszen nem az a lényeg, hogy mindenáron ragaszkodjunk az élet meghosszabbításához, hanem ahhoz kell ragaszkodnunk, hogy egy jó életminőségű életet tudjunk meghosszabbítani, és ez az. Drámaian megváltozott a betegség kimenetele, és ezért nagyon szomorú az, hogy mind a mai napig elveszítünk betegeket egyszerűen azért, mert egy nagyon egyszerű vizsgálat nem, vagy nem időben történt meg.

 

- Arról még nem esett szó, hogy egy megfelelően kezelt betegnek annyira leesik a vírusszáma, hogy nagyon nagy mennyiségű vérrel tud csak fertőzni. Tehát – ha jól értem – a napi ellátási rutin során elvileg nem fertőz a jól kezelt beteg?

- Igen, és itt tulajdonképpen két „újdonságról” van szó. Az egyik „újdonság” az, hogy egy jól kezelt beteg nem fertőző, így például évente 5-8 olyan baba születik Magyarországon is, ahol a mama fertőzött és gyógyszeres kezelést kap, így az újszülött nem fertőzötten, hanem egészségesen születik meg. A második fontos tény, hogy a HIV beteg azzal, hogy nem fertőzőképes, nyilvánvalóan nem tudja átadni a vírusfertőzését egy másik személynek sem szexuális úton, sem vérterjedéssel, tehát például egészségügyi ellátása kapcsán sem. Ennek külön jelentőséget ad az, hogy a megnyert 35-40 életév azt is jelenti, hogy ezek a betegek is megöregszenek majd. Így részben a koruk miatt, részben pedig például a betegségükhöz társuló különböző anyagcsere megbetegedések okán megnő az igénye, hogy más multidiszciplinális egészségügyi szolgáltatást is igénybe vegyenek. Nagyon fontos a felvilágosítás, az, hogy az egészségügyben dolgozók tudomásul vegyék: ezek a páciensek gyakorlatilag nem fertőzőek, ugyanakkor egészségügyi szolgáltatás igényük van, tehát ne utasítsák el őket. Egy vidéki beteg ne ide a fővárosba, hozzánk, az ambulanciára járjon hetente azért, hogy beállítsuk a vérnyomását (ez megtörtént eset), hanem állítsa be a vérnyomását a háziorvosa, vagy menjen be a helyi szakrendelésre. Természetesen, ha a kollégának kérdése van a gyógyszeregyütt-hatásokról konzultálunk egymással. Az a kolléga tehát, aki a beteg magasvérnyomás-betegségét kezeli, az helyben látja el őt, hozzánk pedig 3 havonta bejön a beteg. Itt megkapja a speciális vizsgálatok eredményét, illetve azokat a recepteket, amivel ki tudja váltani az itteni gyógyszertárban a speciális gyógyszereit, amit szed rendesen, és minden megy a maga útján.

Ez a cikk a GlaxoSmithKline Kft. felkérésére készült.

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Nagyjából egy hónapja áll az ajkai Magyar Imre Kórház nagy csinnadrattával négy éve átadott CT-berendezése meghibásodás miatt.

Litván kutatók kifejlesztettek egy olyan számítógépes algoritmust, ami megnyithatja a kaput a korai diagnózisalkotás felé.