hirdetés
2020. január. 19., vasárnap - Sára, Márió.
hirdetés

Forrásra váró egészségügy

Az önkormányzatokhoz képest kevesebb mint feleannyi pénzből gazdálkodik az egészségügy (pontosabban az Egészségbiztosítási Alap), mégis az állampolgárok számára sokkal inkább „szem előtt van” ez az ágazat, annak minden nyűgével, bajával együtt - írja a Népszabadság.

hirdetés

A Gyurcsány-kormány széthullását is egy egészségügyi téma, nevezetesen a vizitdíj bevezetése, illetve az ellene indult népszavazási kezdeményezés indította el. Tavaly 1418,8 milliárd forint fordult meg az alapban, de ebből a bevételek csak 1269,4 milliárdot fedeztek, a fennmaradó részt adósságból kellett finanszírozni. Eredetileg 8,9 milliárd forint volt a deficitterv, az év végére aztán lett belőle 149,5 milliárd. Ennek okát a tavalyi költségvetés végrehajtásáról készült törvényjavaslat a járulékbevételek elmaradásában látja, ami részben a válságnak, részben a tavaly nyár közepi járulékteher-csökkentésnek tudható be. Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága tegnapi ülésén általános vitára alkalmasnak találta a 2009. évi zárszámadásról szóló törvénytervezetet.

Az ágazat igazi darászfészek, mélyreható változást eddig egyetlen kormánynak sem sikerült végrehajtania, viszont volt, amelyiknek sikerült belebuknia. Az orvosi lobbi nem számít kiterjedtnek, viszont tagjainak befolyása roppant nagy. A reformokat követelők szerint egyszerre pazarló és forráshiányos az egészségügy, miközben a betegek csak ritkán jutnak korszerű ellátáshoz. Az ellátási szintek terhelése nem arányos: jóval nagyobb súlyt kellene kapnia az alapellátásnak, és csak a tényleg súlyos eseteknek kellene fenntartani a kórházi ellátást. Az egyenetlenség az eszközparkra is érvényes, van, ahol alapvető műszerek cseréje is gondot okoz, máshol kihasználatlanul állnak a nagy értékű felszerelések.

Az egészségügy lehetőségeinek vizsgálata során megkerülhetetlen a finanszírozás kérdése. A probléma gyökerét ugyanis az jelenti, hogy a közel tízmillió állampolgár ellátásához szükséges forrást a társadalom kisebb része, 3-4 millió ember biztosítja a járulékfizetésén keresztül. A többiek után az állam fizet az adófizetők adójából, vagy hitelből, illetve vannak potyautasok, akik nem fizetnek járulékot, de nem is tartoznak abba a körbe, akik után az állam állja a biztosítást. Az önkormányzati szektor kapcsán tett megállapítás itt is érvényes: az egészségügyben nem találni olyan dolgozót, aki szerint ki lehet vonni forrásokat az ágazatból.

(forrás: Népszabadság )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink