hirdetés
2022. január. 23., vasárnap - Zelma, Rajmund.
hirdetés

Ellentmondások a jogállási törvény és a rendeletek között

Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke a Hírklikknek azt mondta, a frissen megjelent kormányrendeletek egy része nincs összhangban a puccs-szerűen elfogadott törvénnyel.

– Pedig olyan szépen indult minden. Még október elején a kormányfő bejelentette, hogy történelmi méretű béremelés lesz. Nem ez a lényeg?

– Ez nagyon fontos. Talán sokan emlékeznek rá, hogy Orbán Viktor október 3-án váratlanul bejelentette, hogy elfogadják a szakmai kamara javaslatát, és megemelik az orvosok fizetését. A kormányfői közlés után már 5-én megjelent a törvénytervezet, majd lényegében érdemi szakmai egyeztetés nélkül elfogadták a törvényt. Emiatt óriási botrány lett, a járvány közepén forrongott a szakma. 

– Aztán később már egyeztettek volna a kétéves kivezénylésről, és a mellékállásokról. Erről születtek rendeletek?

– Az egyeztetés november közepén kezdődött, egy tucatnyi egészségügyben érdekelt szakmai és érdekvédelmi szervezet társaságában meghívtak a szaktárcához, minden szervezet kapott három percet, hogy előadja kifogásait az előző nap megküldött rendelet-tervezettel kapcsolatban. Másnap munkaidő végéig kaptunk határidőt javaslataink benyújtására. Ezt nem nevezném széles körű társadalmi egyeztetésnek, különösképp, hogy szinte semmit nem vettek át az általunk javasoltak közül.

– Az orvosi kamara elégedettebb, mint önök, mert a két évről 44 napra csökkent a kirendelési idő. 

– Ennyit tartalmaz az érvényben lévő Munka Törvénykönyve is. A 24 hónap helyett először 100 napot akart a kormány, de végül – mivel erre minden szakmai és érdekvédelmi szervezet felhívta a figyelmet – 44 nap került a rendeletbe. A törvényben azonban továbbra is az 1+1 év szerepel.

– A belügyi tárca, vagy a szép nevű Emberi Erőforrás Minisztérium volt a tárgyalás színhelye? 

– Az utóbbi tárgyalójában ültünk, az államtitkárok jegyzetelték az általunk elmondottakat, köztük azt is,  jónak tartjuk, hogy a rendelettervezetben az is szerepel, hogy a mellékállások ügyét 2023-ig elhalasztják. 

– Persze, mert egyre több ember hal meg a járvány miatt, meg aztán jön a választás. Gondolom, a szakma fellélegzett?

– Igen, de a szombat éjszaka megjelent rendeletben már a halasztás nincs benne. 

– Az egészségügyi kormányzat nem tartotta be az ígéretét? 

– Másképp fogalmaznék: az EMMI által előkészített szakmai anyag ezen részeit a politika egyszerűen nem fogadta el. Ahogy az ominózus végrehajtási rendeletben már nincs benne az sem, hogy a kirendelés ideje alatt a munkavállalók a fizetésük 150 százalékát kapják meg, pedig ebben is egyetértés volt az EMMI és köztünk.

Azt simán tudomásul veszik, hogy az egészségügyben az ígéret ellenére, nem lesz másodállás?

– Lesz másodállás, csak engedélyhez lesz kötve. Egyébként meglehetősen aggályos, hogy a kiadott rendelet szerint, az egészségügyben a megyei és országos intézmények dolgozói kapcsán a másodállásokról az országos kórház-főigazgatóság hoz majd döntést. Egy megyei kórházban dolgozó ápolónő mellékállását a budapesti központban hagyják majd jóvá, nyolc napos határidővel. Itt több ezer másodállásról beszélünk most, nem látható, hogyan lesz ez hatékonyan és időben megoldva.

A teljes interjút a Hírklikk közli.

(forrás: HírKlikk)
hirdetés

Könyveink