hirdetés
hirdetés
2017. november. 23., csütörtök - Kelemen, Klementina.
hirdetés

Bezárás helyett társkórházi szerepet kap a Péterfy

Közel egymilliárd forint fejlesztési forráshoz jutott a Péterfy Sándor Utcai Kórház – derült ki az intézmény csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mint a MedicalOnline megtudta, az intézménynek társkórházként is hangsúlyos szerepet szánnak az átalakuló fővárosi ellátórendszerben.

hirdetés

Bár tavaly született olyan kormányzati előterjesztés, amely alapján végleg bezárták volna a Péterfy Sándor Utcai Kórházat, egy csütörtöki sajtótájékoztatón az intézmény főigazgatója, Sásdi Antal arról számolt be, ez az elképzelés lekerült a napirendről, és számos fejlesztés indul el az idén a Péterfyben. A tavaly év végi konszolidáció részeként meghirdetett 15 milliárd forintos keretből több mint 205 millió forintot nyert el a kórház, többek között a fűtési és meleg víz ellátó rendszerének fejlesztésére. Ebből az összegből 40 millió forintot szánnak arra, hogy ismét kórházi hatáskörbe vegyék a takarítási feladatokat, a fenntartótól kapott pályázati pénzből az induláshoz szükséges eszközöket vásárolják majd meg. A tervek szerint egyébként ennek az átszervezésnek köszönhetően az intézmény helyben tud majd másodállást biztosítani a dolgozóinak, akik részt vállalhatnak a takarítási feladatokból.

Költözik a pszichiátria és a toxikológia az Alsóerdősor utcából a Péterfy utcai épületbe, az ehhez szükséges 400, illetve 300 millió forintos támogatásról, amely műszer és infrastruktúrafejlesztést is magában foglal, a napokban írták alá a megállapodást a fenntartóval – jelentette be Sásdi Antal, aki úgy összegezte, így közel egymilliárd forintos fejlesztési pénzhez jut a főváros és Pest megye egyik fő ellátója.

Adósság és centralizáció

Szakmai portfóliója miatt a Péterfy a legnagyobb adósságállománnyal rendelkező kórházak közé tartozik, ebben közrejátszik, hogy bár a súlyszám tavaly augusztusban jelentősen emelkedett, ez együtt járt a teljesítményvolumen-korlát csökkentésével, ennek túllépése esetén pedig csak részleges finanszírozást kapnak az intézmények. Az intézkedés főleg a kisebb kórházak kedvezett gazdaságilag, és nem azoknak, ahol a legsúlyosabb eseteket is ellátják – hangsúlyozta a főigazgató. Január 1-jével újabb emelések is történtek a finanszírozásban, ami a Péterfynek havonta 50 millió forintos többletet jelent, így anélkül csökkenhet az adósságállomány, hogy radikálisan kellene szorítani az ellátás színvonalán. A hatékonyságnövelő pályázatokkal a kiadási oldal tartósan és folyamatosan csökken, ráadásul 2017-ben várhatóan újabb 30 milliárd forintos pályázati keretet nyit az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A Péterfy főigazgatója szerint ennek kihasználása még hatékonyabb lehet, hiszen hosszabb felkészülési idő áll rendelkezésre, mint tavaly, amikor mindössze egy hét állt rendelkezésre a pályázati anyagok elkészítésére.

Azon kisebbségbe tartozom, akik támogatják a kórházak pénzügyi-számviteli feladatainak központosítását – válaszolt a MedicalOnline kérdésére Sásdi Antal, miközben lapunk értesülése szerint csütörtökön délután ez a téma került terítékre a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) rendkívüli ülésén, ahol folytatva a megkezdett tárgyalássorozatot, az ÁEEK és az egészségügyért felelős államtitkárság is képviseltette magát.

– Az elképzelés számunkra azért előnyös, mert az e területen foglalkoztatottak bérét az ÁEEK fogja kifizetni, a fizetésükre fordított pénz viszont nálunk marad – folytatta a főigazgató, aki szerint a döntésnek köszönhetően országosan 3,5-4 milliárd forint maradhat a szolgáltatóknál. Bár a kórházak pénzügyeseinek munkáltatója az állami fenntartó lesz, az egyéb munkáltatói jogok továbbra is a menedzsmenteknél maradnak. A Péterfyben jelenleg 15 fő látja el a pénzügyi-számviteli feladatokat, bár egy ekkora intézményben legalább 20-25 jól képzett pénzügyi szakemberre lenne szükség, amit azonban nem tudnak kigazdálkodni. Nagy valószínűséggel a központosítás után ezeknek az alkalmazottaknak növekedni fog a fizetésük, tehát végre a műszaki-gazdasági terület egy szegmensében megvalósulhat az a béremelés, amiből ezek a kollégák az elmúlt tíz évben kimaradtak – tette hozzá Sásdi.

Feladatok átszervezés után

A leendő Haller utcai szuperkórház veszi át a Péterfy traumatológiai kapacitásait, amint megépül az új centrum, várhatóan 2022-23-ban – mondta a főigazgató, amikor az Egészséges Budapestért Programban rájuk osztott társkórházi szerepről faggattuk. Hozzátette azt is, mindenki ott szeretne dolgozni, ahol eddig, és „lehet, hogy én sem bánnám, ha maradnának”, de a Péterfy traumatológus gárdája is részt vesz a centrum tervezési folyamataiban, és ha így 21. századi körülmények közé költözhetnek, ahol minden szakmai igényüket kielégítik, „akkor nem mondhatjuk, hogy rossz ez a lépés” – szögezte le Sásdi. A Fiumei úti épületéből 264 ágy kerül majd a Haller utcába. Nagyjából 100 ágynyi kapacitással a sebészeti és az érsebészeti osztály marad a volt OBSI épületében a mozgásszervi rehabilitációval. A megüresedő helyiségeket a Péterfy utcából érkező műtétes osztályokkal töltik be, ezeket kíséri még a belgyógyászat is. A költözők helyére kerül az Alsóerdősor utca rehabilitációs és krónikus kapacitásainak egy része. Az 1860-as években épült műemléképületeket kiürítik, és más célokra átadják. Mire az Egészséges Budapestért Program elindul, négy helyett három telephelyen működik majd a Péterfy, így van esély a központi épületet fejlesztésére is.

A társkórházi szerep inkább mellé-, semmint alárendelést jelent – folytatta főigazgató, aki szerint a sürgősségi szemlélet mentén létrehozott 3-4 fővárosi centrumban a legsúlyosabb, életveszélyes állapotú betegekkel tudnak majd foglalkozni, míg a társintézmények a kevésbé súlyos, ám sürgős eseteket tudják fogadni; azokat a betegeket, akik most akár 10-14 órát is várakoznak a sürgősségi osztályokon. Mindez a kórházak számára is kényelmesebb betegellátást jelent, és a lakosság elégedettsége is javulhat.

Világosabb betegutak

Vidéken kialakult a rendszer, amelynek az élén egy-egy centrum (egyetem vagy nagyobb megyei kórház) áll, ezt egészítik ki a kisebb megyei és városi kórházak, világosak a betegutak – ehhez hasonló rendszert remél az átalakítást követően a fővárosban is Cserháti Péter, az Egészséges Budapestért program miniszteri biztosa. Sásdi Antal szerint ezt akár már most is meg lehetne valósítani, hiszen az ehhez vezető egyik lépcső volt tavaly áprilisban bevezetett területi ügyeleti rendszer a budapesti sebészeteken. Bár akkor a szakma egy része is tiltakozott, mára az új szisztéma bevált, sokkal kisebb terhelést jelent az intézmények és a dolgozók számára egyaránt. Hasonló intézkedéssel fel lehetne számolni a még forgórendszerben működő orr- fül-gégészeti és szemészeti ügyeletet is, átláthatóbbá téve a betegutakat. Vannak azonban olyan szakmák – ilyen például az érsebészet – ahol megoldhatatlan a területi ügyeleti ellátás, ezekkel a centralizálás felé kell haladni.

Szakmailag komolytalannak tartotta a Péterfy bezárását szorgalmazó előterjesztést, hiszen a legnagyobb fővárosi ellátók közé tartoznak, a többi kórház nem tudta volna pótolni a bezárással kieső kapacitásokat – mondta lapunk kérdésére a főigazgató. Ugyanakkor azt is kifejtette, a magyar lakosság egészségi állapota és a közlekedési viszonyok miatt valamennyi hazai kórházra szükség van – ha nem is azzal a portfólióval és feladatkörrel, mint jelenleg. Ötven-hatvan intézmény nem elegendő a betegek ellátására, és bár az államtitkárság által javasolt ellátás szervezési koncentráció Sásdi szerint jogos, a konkrét napi működtetés elképzelhetetlen a Klik-hez hasonló szisztéma szerint.

Változó egyetemi szerepek

Múlt héten adták át a Semmelweis Egyetem új klinikai tömbjét, amely a Korányi-projekt keretében döntően uniós forrásokból épült fel az Üllői úton. Az épületben jelenleg is üresen áll a traumatológiának szánt emelet, a betegforgalmat a korábbi tervek szerint a Péterfy, a Merényi, az Egyesített Szent István és Szent László, valamint a Szent János Kórházak adták volna össze, így biztosítva a szükséges kapacitásokat. Az OBSI ágyainak 2/3-a fért volna el a klinikán, azonban például a teljes járóbeteg ellátásnak maradnia kellett volna a régi helyen. A tervet a szakma sem támogatta.

Míg az Egészséges Budapestért Programban tavaly áprilisban még hangsúlyos szerepet kapott az SE, nyár elején Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter már arról beszélt, hogy elsősorban az oktatásban és nem a betegellátásban kell szerepet vállalnia az egyetemnek. Időközben elkészült az SE Semmelweis 21 című, 150 milliárd forintos stratégiai terve, amely az elméleti oktatás és kutatás feltételeinek javítása mellett nagyobb részben a klinikai, gyakorlati képzés fejlesztését szolgálja. Ám mindez nem feltétlenül illeszkedik az Egészséges Budapestért Programban megfogalmazott szakmai elképzelésekhez. A MedicalOnline információi szerint jelenleg is folynak arról az egyeztetések, hogy milyen szerepet kapjon az egyetem a fővárosiak ellátásában.
Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink