2022. január. 27., csütörtök - Angelika.
hirdetés
hirdetés

Az ismeretlen eredetű láz kivizsgálása és kezelése

Az ismeretlen eredetű láz (Fever of Unknown Origin, FUO) definícióját először 1961-ben fogalmazták meg. Jelenleg akkor beszélnek FUO-ról, ha a láz (>38,3oC) már legalább 3 hete tart és az okát még 3 napos kórházi kivizsgálás, illetve 3 alkalommal történt ambuláns vizsgálat során sem találták meg.

Ma megkülönböztetnek klasszikus FUO-t, nozokomiális FUO-t, neutropénias betegek FUO-ját, és HIV fertőzéshez kapcsolódó FUO-t. 

A klasszikus FUO-val szinte minden gyakorló orvos találkozik. Európában e FUO típust 15-30 százalékban infekció, 10-30 százalékban neoplázia, 33-40 százalékban immunpatológiai megbetegedés és 5-14 százalékban egyéb kórképek (pl. gyógyszer okozta láz, pajzsmirigy-túlműködés stb.) okozzák. A betegek 20-30 százalékában még a leggondosabb kivizsgálás után sem sikerül kimutatni a klasszikus FUO okát.

Az első lépések a FUO elemzésekor

A kivizsgálás egyik legfontosabb eleme a beteg gondos kikérdezése (pl. korábbi betegségek, utazás, szexuális élet, állatkontaktus, gyógyszerélvezet, foglalkozás, hobbi tevékenység, étkezés stb.). Fontos az is, hogy biztosak legyünk a lázas állapot fennállásában (relatív bradikardia bizonyítható-e?). A mindenre kiterjedő fizikális vizsgálat elengedhetetlen (mindaddig, amíg a láz oka nem tisztázódik, a rendszeres fizikális vizsgálat és a változások dokumentálása kötelező). Ezt követően vannak alap-, de feltétlenül elvégzendő vizsgálatok: mikrobiológia, rutin kémia, immunológia, mellkas-röntgenvizsgálat, echokardiográfia és hasi ultrahang. Ha nem sikerül az alapvizsgálatokkal kideríteni a FUO okát, a második lépcsőben döntően a képalkotó vizsgálatokat kell céltudatosan igénybe venni. A harmadik lépcső már az invazív eljárásokat foglalja magában (pl. májbiopszia, csontvelő-vizsgálat, nyirokcsomó eltávolítás stb.).

Empírikus kezelés nem ajánlott

Amennyiben bármelyik lépcsőfokon a diagnózis ismeretessé válik, a beteg kezelését eszerint kell irányítani. Ha a leggondosabb kivizsgálással sem sikerül a FUO mögött rejlő kórképet kideríteni, várni kell, a beteg rendszeres ellenőrzése mellett. A betegek egy része meggyógyul anélkül, hogy a diagnózis kiderülne. Ha pedig heteken-hónapokon át nem sikerült a fennálló láz okát tisztázni, de a beteg állapota stabil, akkor a prognózist jónak tartják.

A stabil, elhúzódóan lázas beteget, akiben a FUO oka ismeretlen maradt, lehetőleg ne kezeljék empírikusan. Esetleg nem szteroid gyulladáscsökkentők adása szóba jöhet. E gyógyszerek csökkentik a testhőmérsékletet, és daganat okozta láz esetén tartós láztalan állapotot hozhatnak létre, fertőzésben hatástalanok (differenciáldiagnózis értékűek!).

Forrás: BMJ 2010; 341: 878-881.

Dr. Szalka András
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

„Ezt nem lehet felfogni. Én sem hittem el, mi következik majd”, mondja Kollár István, az Alzheimer című dokumentumfilm készítője, aki a forgatás során személyesen is érintetté vált.

„Amíg nem adom fel, legyőzhetetlen vagyok” mottója már-már szállóigévé vált. Ezt írta fel egy saját molinóra, amikor üzenetet küldött a sorstársaknak.