hirdetés
2019. október. 14., hétfő - Helén.
hirdetés

 

Adduktológia - Ön mikor gyújtott rá először?

A fiatalkori dohányzás sokszorozza a DNS-adduktokat a szervezetben. Egy cigiző kamasz 40 évesen akkor is lehet tüdőrákos, ha 25 évig nem gyújt rá.

hirdetés

Egyedüli magyarként vettem részt a San Franciscoi Orvosi Egyetem Molekuláris Epidemiológiai Laborjában a dohányzás rákkeltő hatását, ezen belül a DNS-adduktok képződését vizsgáló kutatásban. Hároméves munkánk nem várt, sokkoló eredménnyel zárult. Ezt a világ egyik legszínvonalasabb rákkutatással foglalkozó tudományos lapja közölte, párszáz szakmabeli talán el is olvasta. Legújabb ismereteink azonban nem nekik szólnak, hanem azoknak a fiataloknak, akik rágyújtanak anélkül, hogy tudnák: fejlődő szervezetükben helyrehozhatatlan károkat okozhatnak a dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok. A San Franciscoi Egyetemen végzett munkámat csak akkor érezhetem befejezettnek és sikeresnek, ha a dohányzás eddig ismeretlen veszélyeire felhívom a gyerekek, kamaszok, és szüleik figyelmét.

egy eletre meghatarozoVajon tudják-e a dohányosok, hogy egy szál cigarettával milyen, és mennyi mérget juttatnak tüdejükbe?

A lista hosszú, csak párat sorolok fel: fenol (60-140μg), katekol (100-360 μg), hidrokinon (110-300 μg), benzantracén (0.02-0.07 μg), benzpirén (0.02-0.04 μg). Valamennyi egyenként is lehet rákkeltő, karcinogén hatású. Munkacsoportunkkal ezen vegyületek DNS károsító, DNS-addukt képző hatását vizsgáltuk emberi tüdőszövetben. Egyes anyagok kémiai úton képesek a DNS lánc valamely bázisához kötődni, annak szerkezetét deformálni és természetes működését megzavarni. Ezeket a kémiai kötés következtében létrejött szerkezetmódosulásokat nevezzük DNS-adduktoknak.

A nukleinsav adduktált szakasza felismerhetetlenné válik a DNS szintézis során, a genetikai állományban ezeken a helyeken mutációk jönnek létre, így a genetikai információt tartós, esetleg az utódsejtekre átörökített károsodás éri. Ezen sejtek működésében hibák jelenhetnek meg, amelyek végül a sejtek pusztulásához, vagy éppen ellenkezőleg, azok szabályozatlan osztódásához, daganatsejtek megjelenéséhez, kémiai karcinogenezishez vezethetnek.

Laboratóriumunk tüdőrákos betegek tüdőszövetéből mutatta ki, és mérte a dohányfüstben jelenlévő vegyületek által képzett DNS-adduktokat az un. P32-es utójelzéses technikával. A módszer alkalmazásakor a DNS-ben létrejött szerkezetmódosulásokat a foszfor 32-es izotópjával (P32) megjelöljük, majd vékonyréteg kromatográfiával, megfelelő puffer-oldatokkal, két dimenzióban futtatjuk. Ekkor egyelőre még láthatatlan foltként lesznek jelen az adduktok a kromatográfiás lemezen, amelyeket un. autoradiográfiával teszünk láthatóvá. Ennek során filmet helyezünk a kromatogramra, 72 órán át exponáljuk, majd előhívjuk. A radioaktív foltokat a róluk készült fényképek alapján lokalizáljuk, lekaparjuk a lemezről és a radioaktivitást szcintillációs számlálóban megmérjük, majd kiszámoljuk a relatív adduktszintet (RAL),amely a károsodott és az ép DNS molekulák arányát mutatja.

A laboratóriumi munka ezzel befejeződött. A vizsgálati anyagok száma a hozzájuk tartozó RAL értékekkel a statisztikusokhoz kerül, de elemzéseik nélkül látszik: a vizsgált 143 daganatos beteg közül 136 dohányzott, vagy dohányzik jelenleg is, és csak 7-en vannak a nemdohányzók. Első megközelítésben a várt eredményt kaptuk: nem volt mérhető, illetve nagyon alacsony volt azok adduktszintje, akik sohasem dohányoztak; magasabb volt a már leszokottak körében; a legmagasabb értékeket pedig az aktív dohányosok tüdejében mértük. Ugyanilyen egyenes összefüggést kaptunk az elszívott cigaretták száma és az adduktszintek között.

Fiatalkorban a  legveszélyesebbEgy 40 éves ember akkor is megbetegedhet, ha már 25 éve nem gyújtott rá

A sokkoló eredményt azonban a további elemzések hozták: bármilyen kevés cigarettát szívott valaki, bármilyen régen leszokott már, ha a dohányzást gyermek, vagy kamaszkorban kezdte a DNS-adduktok igen magas szinten mutathatók ki tüdőszövetéből, vagyis komolyan megnő a tüdődaganat kialakulásának veszélye. Ez azt jelenti, hogy egy 40-45 éves ember akkor is megbetegedhet dohányzás okozta tüdőrákban, ha már 20-25 éve nem gyújtott rá. Valami olyasmi történhet egy dohányzó gyermek tüdejében, ami talán örökre károsítja azt. Ha orvosunk felméri általános egészségi állapotunkat, biztosan megkérdi, napi hány szál cigarettát szívunk, vagy ha már nem dohányzunk, akkor mikor szoktunk le. Ezentúl első kérdése kell, hogy legyen: „Hány éves korában gyújtott rá először?

Miért tűnhetnek el idővel az adduktok...

...ha a dohányzást felnőtt korban kezdtük, majd leszoktunk? Amennyiben a megtámadott sejtben vagy szövettípusban a képződött addukt eltávolítására alkalmas javító, repair mechanizmus működik, akkor akár igen nagyszámú módosulat sem fejthet ki maradandó károsító hatást. A tüdőben létezik ilyen mechanizmus, amely azonban nem működik megfelelően a fiatal, fejlődő szövetben. Ennek okát valószínűleg az emberi tüdő fejlődésében kell keresnünk. Születéskor tüdőnk 20-70 millió alveolusból áll. A gyarapodás 10-12 éves korig egyenletes, serdülőkorban azonban drámaian felgyorsul. Az alveolusok száma férfiaknál kb.24, nőknél 18 éves korban éri el maximumát: 200-600 milliót.

Feltételezésünk szerint a tüdőszövetben, a serdülőkorban hirtelen megindult sejtosztódáskor megbomolhat az addig dinamikus egyensúly a sejtek száma és a sejteket méregtelenítő folyamatok között. A DNS szintézis felgyorsul, ezzel együtt a dohányfüstből származó DNS-adduktok száma oly mértékben felszaporodik, hogy a sejtekben működő repair mechanizmusok már nem győzik a munkát, és ezzel életre szólóan károsodhat a fiatal szervezet.

Laboratóriumunkban a beteg véréből származó DNS adduktokat is vizsgáltuk. A károsodás sokkal alacsonyabb szinten volt kimutatható, ám az összefüggés egyenes arányú: ha magas addukszintet mérünk a tüdőben, a vérben is megemelkedik az értéke, nemdohányzóknál viszont vérből nem, vagy csak alacsony szinten mérhetőek az adduktok, akárcsak a tüdőben. Nem lehetetlen tehát, idővel egy egyszerű vérvétel eredménye felhívja majd a figyelmet a kialakulóban lévő veszélyre. Lesznek azonban olyanok, akiknek már késő a figyelmeztetés és közülük azok lesznek többségben, akik gyermekkorban gyújtottak rá először.

Epidemiológiai vizsgálatok, statisztikai elemzések adatai természetesen nem egyes emberekre vonatkoznak, szó sincs arról, hogy mindenki, aki valaha kamaszként rágyújtott, tüdőrák áldozata lesz. Az új tudományos eredmények mindössze arra figyelmeztetnek, hogy a dohányzás, de különösen a gyermekkori dohányzás komolyan megnöveli a betegség kialakulásának kockázatát. Ez éppen elég ok arra, hogy megpróbáljuk gyermekeinket visszatartani az első szál cigarettától, amit olyan könnyen követhet a többi!

Dr. Várkonyi Andrea
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink