hirdetés
hirdetés
2020. október. 30., péntek - Alfonz.
hirdetés

Ízelítő

A feltételes reflexelmélet „atyja”, Ivan Pavlov 160 éve született

Százhatvan éve, 1849. szeptember 26-án született Ivan Petrovics Pavlov, Nobel-díjas orosz-szovjet orvos, a feltételes reflex elméletének kidolgozója.
Tízgyermekes papi családból származott, s természetesnek tűnt, hogy ő is ezt a hivatást választja. A szemináriumban azonban kezébe akadt Darwin műve, A fajok eredete, s ez megváltoztatta életét. A szentpétervári egyetem kémia és élettan szakára iratkozott be, majd orvosi diplomájának megszerzése után Németországban képezte magát.

Hazatérve a vérkeringés idegi szabályozását kezdte kutatni. Eközben jött rá, hogy az érzéstelenítéssel végzett kísérletek torz eredményeket adnak, ezért a továbbiakban kutyáin narkózis nélkül végezte a beavatkozásokat. Idővel áttért az emésztés tanulmányozására; ma már barbárnak ható kísérlete során egy kutya nyelőcsövét kivezette az állat nyakán. Így az állat lenyelhette a falatot, de az a földre esett, nem ért el a gyomorba. A gyomorban mégis megkezdődött az emésztőnedvek elválasztása, amiből Pavlov azt a következtetést szűrte le, hogy a szájban ingerelt idegek „üzentek” az agyba, amely további idegek révén megindította a gyomorműködést. Amikor Pavlov ellenpróbaként átvágta a megfelelő idegeket, a kutya ugyanolyan mohón evett (volna), de most már nem történt semmi az emésztőrendszerben. Emésztésélettani kutatásaiért 1904-ben megkapta a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat – különös módon akkor, amikor az angol Bayliss már bebizonyította, hogy az ingerlés nem az idegek révén, hanem jobbára kémiai módon megy végbe.

A kedveszegett Pavlov más témát keresett, amely sokkal fontosabb felfedezésre vezette. Azt már tudta, hogy az étel íze, szaga vagy látványa által kiváltott inger a szájban, majd a gyomorban feltétlen, azaz tapasztalattól független, az állattal vele született reflexet vált ki. Pavlov azt akarta kideríteni, ő létre tud-e hozni egy új viselkedésformát. Klasszikus kísérletében éhes kutyának ételt mutatott, és természetesen megindult a nyálelválasztás. Ha ezután az étel látványához csengőszót is társított, a nyálképződés egy idő után a csengő hangjára is megindult, akkor is, ha az állat nem látott eledelt. A kutya tehát a csengő hangját az étel látványával társította, és ugyanúgy reagált rá – ez a feltételes reflex.

Pavlov a feltételes reflexet tartotta a szellemi tevékenység alapjának. A kondicionálás szerepét kiemelő elméletet dolgozott ki, amely a tanulás folyamatát az ember esetében is elemi inger-válasz viszonynak tekintette. (Elmélete élesen szemben állt Freud teóriájával, aki az elmét ennél többnek tekintette.)

Az antikommunista nézeteit soha nem titkoló Pavlov a forradalom után is hazájában maradt. Több kitüntetésben részesült, 1936. február 27-én bekövetkezett haláláig az orosz tudomány díszének és a szovjet tolerancia példájának számított. Munkássága igen nagy jelentőségű a tanulás, az emlékezet és a viselkedés kutatása terén, ő teremtette meg a viselkedés-elemzés, a behaviorizmus alapjait.

MTI

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink