hirdetés
2020. július. 07., kedd - Appolónia.
hirdetés

A BMJ bírálja a WHO-t az újinfluenza-járvány kezelése miatt

A British Medical Journal (BMJ) bírálta az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) az újinfluenza-világjárvány kezelése miatt; a tekintélyes orvosi folyóirat szerint az eljárást beárnyékolta a titkosítás és az összeférhetetlenség.

hirdetés
A BMJ pénteki számában megjelent jelentés rámutatott arra: a vírusellenes szerek alkalmazására kidolgozott WHO-előírásokat olyan szakemberek dolgozták ki, akik konzulensként anyagi juttatásban részesültek e készítmények két vezető gyártója, a Roche, valamint a GlaxoSmithKline (GSK) részéről.
A jelentés szerint, amelynek társszerzője a nonprofit Bureau of Investigative Journalism londoni székhelyű oknyomozó újságíró-szervezet, a WHO saját előírásait megsértve nem hozta nyilvánosságra az összeférhetetlenség ezen eseteit, amikor 2004-ben az előírásokat kidolgozták.
A WHO tanácsa alapján a kormányok világszerte a vírusellenes készítmények hatalmas készleteit halmozták fel. A világszervezet döntése nyomán pedig, amikor 2009 júniusában pandémiának (világjárványnak) minősítette a járványt, a kormányok dollármilliárdokat költöttek a sietősen előállított oltóanyagok megvásárlására.
A készletek jelentős részét nem használták fel, miután a járvány kevésbé veszélyesnek bizonyult, mint a szakértők némelyike feltételezte. Ez viszont azt a gyanút keltette, hogy a gyógyszeripar illetéktelen befolyást gyakorolt a WHO döntéseire.
A cikk foglalkozik a WHO tavaly alakult titkos tanácsadó testületével, a „vészhelyzet-bizottsággal” is, amelynek abban kellett segítenie a világszervezetet, hogy kell-e egyáltalán pandémiának minősíteni a világjárványt, s ha igen, akkor mikor. A szerzők szerint a testület 16 tagja közül legalább egy szakértő fizetségben részesült 2009-ben a GSK részéről. A világjárvány kihirdetése nyomán automatikusan életbe léptek a fél tucat legnagyobb oltóanyaggyártóval, köztük a GSK-val kötött „látens” szerződések – olvasható a jelentésben.
A WHO megtagadta, hogy nyilvánosságra hozza a testület tagjainak névsorát, mondván, hogy így kívánja őket megvédeni az ipar részéről megnyilvánuló esetleges nyomástól.
„Súlyosan csorbult a WHO szavahihetősége” – hangsúlyozta szerkesztőségi cikkében Fiona Godlee, a British Medical Journal szerkesztője.
Fiona Godlee szerint ahhoz, hogy a WHO kiköszörülje a csorbát, a világszervezetnek nyilvánosságra kell hoznia a „vészhelyzet-bizottság” tagjainak névsorát, ahogy az összeférhetetlenségek esetleges eseteit, érdekütközéseket is, valamint szigorúbb szabályozást kell kidolgoznia az iparral kapcsolatos kötelezettségvállalásról, hogy kivédjék a döntéshozatal üzleti befolyásolását.

A BMJ pénteki számában megjelent jelentés rámutatott arra: a vírusellenes szerek alkalmazására kidolgozott WHO-előírásokat olyan szakemberek dolgozták ki, akik konzulensként anyagi juttatásban részesültek e készítmények két vezető gyártója, a Roche, valamint a GlaxoSmithKline (GSK) részéről.

A jelentés szerint, amelynek társszerzője a nonprofit Bureau of Investigative Journalism londoni székhelyű oknyomozó újságíró-szervezet, a WHO saját előírásait megsértve nem hozta nyilvánosságra az összeférhetetlenség ezen eseteit, amikor 2004-ben az előírásokat kidolgozták.

A WHO tanácsa alapján a kormányok világszerte a vírusellenes készítmények hatalmas készleteit halmozták fel. A világszervezet döntése nyomán pedig, amikor 2009 júniusában pandémiának (világjárványnak) minősítette a járványt, a kormányok dollármilliárdokat költöttek a sietősen előállított oltóanyagok megvásárlására.

A készletek jelentős részét nem használták fel, miután a járvány kevésbé veszélyesnek bizonyult, mint a szakértők némelyike feltételezte. Ez viszont azt a gyanút keltette, hogy a gyógyszeripar illetéktelen befolyást gyakorolt a WHO döntéseire.

A cikk foglalkozik a WHO tavaly alakult titkos tanácsadó testületével, a „vészhelyzet-bizottsággal” is, amelynek abban kellett segítenie a világszervezetet, hogy kell-e egyáltalán pandémiának minősíteni a világjárványt, s ha igen, akkor mikor. A szerzők szerint a testület 16 tagja közül legalább egy szakértő fizetségben részesült 2009-ben a GSK részéről. A világjárvány kihirdetése nyomán automatikusan életbe léptek a fél tucat legnagyobb oltóanyaggyártóval, köztük a GSK-val kötött „látens” szerződések – olvasható a jelentésben.

A WHO megtagadta, hogy nyilvánosságra hozza a testület tagjainak névsorát, mondván, hogy így kívánja őket megvédeni az ipar részéről megnyilvánuló esetleges nyomástól.

„Súlyosan csorbult a WHO szavahihetősége” – hangsúlyozta szerkesztőségi cikkében Fiona Godlee, a British Medical Journal szerkesztője.

Fiona Godlee szerint ahhoz, hogy a WHO kiköszörülje a csorbát, a világszervezetnek nyilvánosságra kell hoznia a „vészhelyzet-bizottság” tagjainak névsorát, ahogy az összeférhetetlenségek esetleges eseteit, érdekütközéseket is, valamint szigorúbb szabályozást kell kidolgoznia az iparral kapcsolatos kötelezettségvállalásról, hogy kivédjék a döntéshozatal üzleti befolyásolását.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink