hirdetés
hirdetés

Lóránth Ida és Dr. Varga Zoltán cikkei

  #1
2003-06-01 00:00:00

Kevés orvos, drága gyógyszerek, sok ellátás nélkül maradó beteg

Tíz éven belül az első helyre kerülhet a depresszió a munkaképességet és az életminőséget a legsúlyosabban károsító betegségek sorában. Már nincs is messze tőle: jelenleg a második. A hazai helyzetről készült felmérést május 27-én mutatták be a sajtó képviselőinek. A Tringer László és Rihmer Zoltán által szerkesztett összefoglaló tanulmány a legsürgetőbbnek tartott teendőket is tartalmazza.

Az „öngyilkosság előszobájának” tartott betegség krónikus formája hazánk lakosságának 10 százalékát érinti: közvetlenül mintegy egymillió embert, közvetve pedig – a családtagok és a munkatársak életminőségének romlásán keresztül – legalább 2-3 milliót! Magyarországon három-négyszázezer az akut depressziós betegek száma.

Minden egyes típus (major depresszió, disztímia, bipoláris zavarok, szorongásos kórképek, pánikszindróma) prevalenciája alapján dobogós helyet foglalunk el a világban. A felnőttek több mint 15 százaléka él át legalább egy – az esetek többségében 6-8 hónapig tartó – depressziós epizódot élete során. Az első kiújulás esélye 60 százalékos, két epizód után ez a veszély 75–80 százalékra növekszik. A kezelésben nem részesülő depressziósok száma napjainkban eléri a 250 ezret.

hirdetés
hirdetés

A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.

hirdetés

A december végén megjelent jogszabály változások, így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését.