Weborvos cikkei

A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint 2004. május 1-jétől – a tényleges munkavégzéstől függetlenül – az ügyelet teljes munkaidőnek minősül. A testület az európai közösségi normára építette döntését. Az ítéletet követően Éger István, az orvosi kamara elnöke megjegyezte: az állam országszerte több tízezer orvosnak és egészségügyi szakdolgozónak adós az ügyeleti díjakkal, melyek rendezését jogszabály-módosítással kellene kezdeni. A pénzügyi gondok mellett a kifizetéseknek az is akadálya, hogy az erre vonatkozó törvény és kormányrendelet ellentmond egymásnak.

Díjazott rituximab

Május 6-i számunkban beszámoltunk az Év gyógyszere díjat nyert egyik gyógyszerről (Medical Tribune 2004/9. szám, 11. oldal). A másik díjazott június 3-án, a Magyar Malignus Limfóma Konferencia nyitónapján kapja meg a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság oklevelét. Ez a szer a rituximab hatóanyagú Mabthera (Roche). A non-Hodgkin-limfóma kezelésére szolgáló immunterápia áttörést hozott a betegek ellátásában. E kezelési mód első képviselőjeként törzskönyvezték Magyarországon 2001-ben a rituximabot. Ekkor még csak a kór follikuláris formájában szenvedő betegek kezelésére szólt a regisztráció, akiknél a kemoterápia után kiújult a betegség vagy nem reagáltak a kemoterápiára. A törzskönyvezést később – 2002-től, az addigra kellő mennyiségben összegyűlt klinikai bizonyíték alapján – a diffúz, nagy B-sejtes szubtípusra is kiterjesztették. A gyakorlat ettől kezdve Magyarországon is igazolta az előzetes vizsgálatokból már ismert kiemelkedő klinikai hatást.

A non-Hodgkin-limfóma egyre gyakoribb: ma világszinten évi 1,5 millióra becsülik az új betegek számát. A nyugati országokban és hazánkban is kb az összes rosszindulatú daganat 4 százalékát teszi ki, de pontos hazai incidenciaadatokkal nem rendelkezünk. A Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaság adatgyűjtése és néhány nagyobb hazai centrum adatai alapján az agresszív forma (diffúz, B-sejtes típus) aránya a külföldi adatokhoz hasonló, az indolens és ezen belül a follikuláris limfómák aránya kissé alacsonyabb, 15-22 százalék körüli. Évente hazánkban mintegy 700-800 új beteggel kell számolni. A rituximab célzottan pusztítja a daganatos sejteket, az ép sejteket és szöveteket nem károsítja, ami az alapján lehetséges, hogy a limfómás sejtek 85 százalékának felszínén megjelenik a betegségre jellemző, CD 20-as antigén, amelyhez a rituximab specifikus antitestként kötődik. A kapcsolódás által létrejövő komplexum indítja be azokat az immunmechanizmusokat, amelyek a limfómás sejt pusztulásához vezetnek.