Kereszturi Ákos cikkei

Kedden reggel nagy energiájú protonok záporába került a Föld. Január 23-án, magyar idő szerint hajnali 5 órakor ugyanis hatalmas napkitörés volt, amelyből gyorsan mozgó anyagfelhő tart a Föld felé. Érkezése kedden délután várható.

Tízmillió távoli galaxis vizsgálata alapján a láthatatlan tömeg hatalmas hálója legalább egymilliárd fényéves távolságig terjed ki körülöttünk, ami megerősíti az Univerzum nagyléptékű szerkezetét leíró modelleket.

A jövő űreszközei között hajókra és tengeralattjárókra emlékeztető berendezések is lesznek, amelyek idegen világok folyadékaiban kutatnak élet után. Az Antarktiszon már tesztek is zajlanak, az oroszok épp a múlt héten húztak bele.

A Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz, azaz a Naprendszer gázóriásai mellett már a Földnek is van gyűrűje: ez az űrhajósok által elhagyott csavarhúzókból, az űrállomásokról kidobott megfagyott vizelettömbökből, de még inkább a kiszuperált műholdak és rakétafokozatok törmelékéből áll. Hogyan lehetne megtisztítani a Föld környezetét az űrtevékenységet immár komolyan veszélyeztető szeméthalmaztól?

Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az asztrobiológia, ami nem új tudományág, inkább egy közös nyelv, amelyet használva a különböző tudományágak képviselői együttműködhetnek.