hirdetés
hirdetés

Riccardo Saccardi, Massimo Di Gioia és Alberto Bosi cikkei

  #1
2009-06-01 00:00:00

  Célkitűzés
  Az összefoglaló szerzői az autoimmun betegségekben végzett vérképző őssejtek transzplantációjának (HSCT) eddigi eredményeit és a jelenlegi irányzatokat tekintik át.

  Újabb eredmények
  A publikált tanulmányok és regiszterek adatai szerint a súlyos, progresszív autoimmun betegségek miatt vérképző őssejt transzplantáción átesett betegek mintegy 50%-ánál tartósan elhagyható az immunszuppresszív kezelés. E betegségekben biztonsági okokból az autológ transzplantáció részesítendő előnyben, az allogén átültetések pedig csak gondosan kiválasztott esetekben indokoltak. Az elmúlt 5 évben a transzplantációval összefüggő halálozás gyakorisága (TRM) csökkent, részben a jobb betegválasztásnak, részben a kevésbé intenzív kondicionáló kezeléseknek köszönhetően. Európában a leggyakrabban alkalmazott kondicionáló protokollt sclerosis multiplexben a BCNU (carmustin), etopozid, ARA-C (citozin arabinozid), M (melphalan) (BEAM) /antithymocyta globulin kombinácó képezi, más kórképekben a nagy dózisú ciklofoszfamid/antithymocyta globulin terápiát, ugyanakkor Észak-Amerikában az intenzívebb protokollokat részesítik előnyben. Napjainkban a sclerosis multiplex és a szisztémás sclerosis a leggyakoribb transzplantációs indikáció. A prospektív összehasonlító vizsgálatok jelenleg zajlanak Európában és Észak-Amerikában.
 
  Összegzés
  A legújabb adatok azt mutatják, hogy az autoimmun betegségek hagyományos kezelésekre nem reagáló, legsúlyosabb formáiban a HSCT-vel nagy arányban érhető el tartós remisszió. A jelenleg zajló prospektív összehasonlító vizsgálatokból értékes eredmények várhatók.

  Kulcsszavak
  Autoimmun betegségek, vérképző őssejt transzplantáció, intenzív immunszuppresszió

hirdetés
hirdetés

A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.

hirdetés

A december végén megjelent jogszabály változások, így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését.