Pécsi Tudományegyetem, Reumatológiai és Immunológiai Klinika, Pécs DR. VARJÚ CECÍLIA cikkei

A rheumatoid arthritis (RA) több szervet érintő, krónikus, autoimmun kórkép, melyet szimmetrikus, sokízületi gyulladás jellemez. Felismerésében segít a reggeli ízületi merevség, valamint az általános gyulladást jelző laboratóriumi paraméterek, mint a C-reaktív protein (CRP) és bizonyos autoantitestek, az anticiklikus citrulinált peptid (anti-CCP) és a rheumatoid faktor emelkedett szérumszintje (1). RA esetében a minél korábban kezdett immunmoduláló-gyulladáscsökkentő gyógyszeres kezelés a legfontosabb (2, 3). A jelenlegi nemzetközi ajánlás szerint methotrexat és átmenetileg kortikoszteroid adása javasolt, hatástalanság esetén leflunomid, sulphasalazin kombinált kezelés, majd tartós gyulladásos aktivitás esetén biológiai terápia vagy célzott szintetikus szerekkel végzett kezelés szükséges (2, 3).