Ö. Z. cikkei

A képzőművészetekben, a formatervezésben vagy a plasztikai sebészetben is használható az a háromdimenziós, 25-30 ezer forintos beruházással létrehozható monitor, amelynek kifejlesztéséért abszolút első díjat kapott egy magyar diák a 21 éven aluli kutatók Amerikában megrendezett olimpiáján.

A világ legrangosabb informatikai és műszaki fejlesztői seregszemléjén 50 ország ifjú kutatói versengtek. A vetélkedésre Magyarországról tíz éve a Magyar Innovációs Szövetség javasolhat résztvevőt – számunkra az idei olimpia volt a legsikeresebb. A győztes, aki hat első díjat nyert, Rátai Dániel, a tavalyi Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny egyik első helyezettje volt. Azé a versenyé, amelyet először 1991-ben írtak ki.

Lapunk megjelenésének napján éppen huszonöt éve annak, hogy 1980. május 26-án indult útnak a Szaljut–36 űrhajó, amelynek fedélzetén az első és mindmáig egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan is helyet kapott.

A két kiválasztott űrhajósjelöltet, Farkas Bertalant és Magyari Bélát 1978–1980 között készítették fel a Moszkva melletti Csillagvárosban. A bajkonuri űrrepülőtérre 1980. május 16-án érkeztek az űrhajósok, akkor már eldőlt, Farkas Bertalan repülhet. Vele és Valerij Kubaszovval a fedélzetén a Szojuz– 36 május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással. Az űrállomás kéttagú személyzete – Rjumin és Popov – egy héten át dolgozott együtt a szovjet–magyar űrpárossal. Utóbbiak a Szojuz–35 leszállókabinjában június 3-án tértek vissza.

 A világon a hollandok a legmagasabbak – őket két másik északi nép, a norvég és a svéd követi. Az átlagos holland férfi 1,85 méter, a holland nő 1,71 méter – majd tíz centiméterrel magasabb, mint amerikai és brit társai. (A kongói pigmeus férfiak 1,37, a nők 1,35 méter „magasak”.)

 A hollandok igen rövid idő alatt szerezték meg a világelsőséget – a 19. század közepén még alacsonyabbak voltak az „átlagamerikaiaknál”. Ám a második világháború után változás következett be. A gyerekek egészséges és bőséges táplálékhoz jutottak, ritkábban betegedtek meg, és teljes körű, hatékony orvosi ellátásban részesültek. Az eredmény: a hollandok átlagmagasága a 20. században húsz centiméterrel nőtt. Holland kutatók természetesen mindennek a pozitív oldalát hangsúlyozzák: szerintük a magas emberek tovább élnek, többet keresnek, és hamarabb találnak szexuális partnert. A különösen magas hollandok egy része ugyanakkor nem szívesen megy külföldre, mert testméreteik akadályozzák őket a közlekedésben, a szórakozásban.

 A Szegedi Tudományegyetemen olyan nanorészecskéket állítanak elő különböző fémoxidokból, amelyek napfény hatására a közvetlen környezetükben lévő káros, vagy éppen esztétikai szempontból nemkívánatos szerves anyagokat néhány óra alatt elbontják. Az eljárást Japánban már évek óta alkalmazzák, főként üvegfelületek tisztítására. A szigetországiak titándioxiddal dolgoznak, a magyarok cinkkel, ónnal, wolframmal és vanádiummal. A szegedi kutatókat a nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációik ismeretében a főleg alkalmazott kutatásokkal foglalkozó német Fraunhofer Intézet kérte fel további új típusú, úgynevezett reaktív nanorészecskék kifejlesztésére – tájékoztatta lapunkat Dékány Imre, a szegedi egyetem professzora. Ezek a kolloid részecskék különböző felületeken (fém, üveg, kerámia, festett felületek) fejtik ki „öntisztító” hatásukat. A módszer alkalmas a környezetvédelemben a talaj, a víz és a levegő tisztítására is. Épületek falára felhordva ezeket az anyagokat a grafittik is gyorsan lebomlanak.