hirdetés
hirdetés
Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 3
#1
Medical Online >> Rovatok >> gyógyítás
2016-05-18

Ünnepélyes keretek között, a pszichiátriai es a farmakológiai szakmai közélet kiválóságai, valamint a szaksajtó jelenlétében átadták az Év Gyógyszere díjat a Vigadóban.

#2
Medical Tribune VIII. évf.3. szám
Medical Online
2010-02-11
INNOVATÍV SZEREK 1. Kardegic – 100 mg por belsőleges oldathoz 2. VOLIBRIS – 5 mg és 10 mg filmtabletta 3. AZILECT – 1 mg tabletta 4. BYETTA . 5 Azarga 10 mg/l és 5 mg/l szuszpenziós szemcsepp 6. VALDOXAN – 25 mg filmtabletta 7. VICTOZA – 6 mg/ml oldatos injekció, előretöltött injekciós tollban GENERIKUS TERMÉKEK
#3
Medical Tribune VI. évf.3. szám
Medical Online
2008-02-01
  Az elmúlt 5 évben először létesült Magyarországon külföldi vállalat által fianszírozott kutatóintézet. A Servier gyógyszeripari csoport január 31-én Budapesten, a Graphisoft Parkban megnyitotta 50 kutatót foglalkoztató gyógyszerkémiai kutatóintézetét, a Servier Research Institute of Medicinal Chemistryt (SRIMC). A megnyitó után Franck Parisot-val, a Servier Hungária Kft. igazgatójával és dr. Blaskó Gábor akadémikussal, az új intézet vezetőjével beszélgettünk.   Elégedett azzal, hogy a Servier és az 51 százalékban Servier-tulajdonú EGIS Gyógyszergyár Nyrt. együttes részesedése 9 százalékos a magyarországi gyógyszerpiacon? – FP: Igen, ez igen jelentős részesedés, amellyel Magyarországon a második legjelentősebb gyógyszeripari szereplők vagyunk. A Servier-csoport elkötelezett az innováció terén, ennek eredményeként a közeljövőben ismét olyan új termékekkel jelentkezünk, amelyek jelentősen javíthatják a betegek életesélyeit, ehhez azonban elengedhetetlen az innováció támogatása, az új készítmények elfogadása.     Milyen területen várhatók új, innovatív szerek? – FP: Számos új gyógyszerünk van, amelyeket már bevezettünk vagy zajlik a bevezetésük. Ilyen a 2006-ban forgalomba hozott, számos nemzetközi innovációs díjat nyert, oszteoporózis kezelésére alkalmas Protelos, amelynek sajnálatos módon korlátozták a rendelhetőségét és csökkentették a támogatását. Szintén két éve regisztrálták az Európai Unióban egy másik, rendkívül innovatív gyógyszerünket, a Procoralant, amely hiánypótló a maga terápiás területén. Ez a gyógyszerünk ma már az Európai Unió minden országában hozzáférhető a betegek számára, és hamarosan Magyarországon is azzá válik. Ez év végére várjuk a szintén új hatásmechanizmusú, melatonerg antidepresszánsunk, a Valdoxan törzskönyvezését. Folynak a III. fázisú vizsgálatok egy stroke-betegeknél alkalmazható antikoagulánsunkkal, amelynek piacra hozatalát két-három éven belül várjuk. Sok más szerünk van a klinikai kipróbálás különböző stádiumaiban, számunkra azonban nem a molekulák számának gyarapítása a cél, hanem az, hogy az orvosok szélesebb eszköztárral, még jobb gyógyszerekkel segíthessék betegeik gyógyulását.    A gyógyszer-gazdaságossági törvény bevezetésekor a generikus szerek előnyben részesítésének egyik indoka az új, innovatív készítmények befogadhatóságának bővítése volt. – FP: Azt érezzük, hogy az új gyógyszerelési módokhoz való hozzáférés, az innovatív termékek piacra engedése egy évvel ezelőtt lefékeződött, és annak ellenére, hogy az intézkedések a gyógyszerköltés területén meghozták a várt hatást, a gyógyszerkassza szufficites, a politika nem kiegyensúlyozott, az innováció támogatása nem kellő mértéku. Úgy gondoljuk, hogy az ígéretek szerint a megtakarítások egy részét a betegek életesélyeit javító új készítmények befogadására kellene fordítani.    Köztudott, hogy a Servier a gyógyszeriparra jellemző átlag közel kétszeres hányadát, forgalmának mintegy 25 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. Milyen gyógyszerek forgalma teszi ezt lehetővé? – FP: A perindopril az egyik legnagyobb forgalmú ACE-inhibitorunk, a diabétesz kezelésében alkalmazott gliclazid, a Diaprel olyan szulfonilurea, amelyet az amerikai kontinensen kívüli országokban rendelnek a leggyakrabban, az indapamid a világ vezető diuretikuma, a Detralex a világ leggyakrabban alkalmazott venotonikuma. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy miközben természetesen nem elhanyagolható számunkra az üzleti nyereség, elsődleges célunk a betegek és az orvosok megelégedésére szolgáló szerek kifejlesztése és forgalmazása, ez jelenti számunkra az igazi sikert.    Ez meglehetősen szokatlan kijelentés egy gyógyszergyári vezetőtől. – FP: Igen, ami abból ered, hogy a Servier független gyógyszeripari csoport, nem részvényesektől függünk. n Munkatársaik több mint 10 százaléka dolgozik a kutatás-fejlesztésben. – BG: A Servier-nek kétféle kutatóközpontja van. Az egyik, a Nemzetközi Terápiás Kutató Központok (International Center of Therapeutic Research, ICTR) csoportja a gyógyszerjelölt molekulák klinikai kifejlesztésével (I., II. és III. fázisú vizsgálatokkal) foglalkozik. Európában 16 ilyen központ létezik, a budapesti 1992 óta muködik, jelenleg 62 helyen 27-féle molekulát (köztük gyógyszer- kombinációkat, módosított hatóanyag-kibocsátást lehetővé tevő formulákat is) vizsgál. A felfedezéssel, kutatással foglalkozó másik csoport eddig csak Franciaországban, Suresnes, Croissysur- Seine és Orléans székhellyel létezett, ez a kör bővült január 31-én a budapesti gyógyszerkémiai kutatóintézettel.    Ön az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. kutatási igazgatói posztjáról jött a Servier új, budapesti kutatóintézetének vezetői székébe. Gondolom, mivel utódja hoszszú ideje a legközelebbi munkatársa, helyettese volt, töretlen a jó viszony és az együttmuködés. Milyen a munkamegosztás önök és a francia kutatóközpontok között? – BG: Igen, Simig doktorral egyetemista korunk óta ismerjük egymást, 17 évig nemcsak a legközelebbi munkatársam volt, hanem nagyon jó barátom is. Az ő vezetése alatt az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. 130 kutatója folytatva a korábbi irányt, a központi idegrendszerre ható anyagokat kutatja, elsősorban a szorongásoldó, a neuroprotektív és a stressz ártalmainak kivédésére alkalmas vegyületek kifejlesztésével foglalkozik. A Servier most felavatott budapesti kutatóközpontjának feladata onkológiai és diabetológiai szerek felfedezése. Suresnes-ben és Croissyban a kutatás kezdeti lépései, azaz kémiai és farmakológiai kutatások folynak, a biofarmakológiai lépések, és a formuláció kutatása, a hatóanyag tablettába, kapszulába, injekcióba való „csomagolása”, elsősorban Orléans-ban. Mi a kémiai kutatásba kapcsolódunk be.    A kutatóközpont avatásán sok jeles orvosprofesszoron kívül számos egyetem és kutatóintézet neves kémikusával találkoztam. Tervezik velük is az együttmuködést? – BG: Kicsit korai a kérdés, hiszen alig vagyunk túl a központ avatásán. Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. kutatócsoportja szorosan együttmuködik a hazai vegyészet jelességeivel, a Servier budapesti ICTR központja pedig a vezető gyógyító orvosokkal. Természetesen az új kutatóközpontban is számítunk a magyar akadémikusok széles köru tudására és együttmuködésére a diabetológia és a rákkutatás területén.     A kutatásban harmonikus az együttmuködés, igaz ez a két gyár, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. és a Servier marketingtevékenységére is? – FP: Erre könnyu igennel válaszolni, hisz portfólióink kiegészítik egymást. n Hogyan érintették a Servier magyarországi vállalatát a tavaly meghozott kormányzati intézkedések? – FP: Első reakcióm a döbbenet és a hitetlenség volt, aztán jött a felháborodás. De nem csökkentettük a dolgozóink létszámát, bár az is igaz, hogy a kutatóközpontok kivételével nem vettünk fel új munkatársakat. De mi teljesen egyedi helyzetben vagyunk, mivel alapítványi formában muködünk, nincsenek részvényeseink, másokkal ellentétben nem kell idegesen reagálnunk részvényeink változására, kapkodva intézkedéseket hoznunk. Hosszú távú terveink és vízióink vannak, és ezek megvalósításához stabilitás és nyugalom kell, nem lehet kapkodva alkalmazkodni a körülményekhez. Gyógyszereink életciklusát 12 évre tervezzük és ehhez igazítjuk stratégiánkat. A nagy oroszországi válság idején vállalatunk ott sem vált meg egyetlen alkalmazottjától sem, dr. Servier akkor is hosszabb távon gondolkodott, és nem halasztotta el a tervezett oroszországi gyártóüzem létesítését.    Akkor most hogyan kérdezzem meg, hogy miért éppen Magyarország? Hogy nem vakmerőség-e olyan országba fektetni, ahol a kutatás-fejlesztésre az európai átlag felét, a GDP alig 1 százalékát fordítják, ahol a kormányzat tavaly óta súlyos adóterhekkel sújtja a gyógyszeripart és gyógyszerpolitikája nem kedvez az innovációnak? Az előbbiek fényében úgy tunik, a kedvezőtlen környezet stimulálja a Servier befektetéseit.  – FP: Ez azért túlzás, de annyi igaz, hogy nem téríti el terveitől, hiszen ahogyan korábban említettem, hosszú távú stratégia alapján dolgozunk. A budapesti kutatóközpont létrehozásához másfél év kellett, alapításáról a döntés jóval a kedvezőtlen magyarországi intézkedések előtt született, és nem is volt konfliktus nélküli és könnyu az a döntés, hogy mindezek ellenére ne halasszuk el a beruházást. A választást pedig a több száz éves hagyománnyal rendelkező magyar gyógyszeripar léte, a kiváló magyar kémikusok és a velük való rendkívül gyümölcsöző kapcsolat indokolta.   – BG: Ahogy a kutatóközpont megnyitóján is hangsúlyoztam, a magyarországi alacsony, 0,96 százalékos K+F ráfordítás nemcsak hogy a lisszaboni célkituzés (az Európai Tanács a 2000. márciusi lisszaboni ülésén célul tuzte ki, hogy az európai országok versenyképességének megőrzése érdekében 2010-re a GDP 3 százalékát fordítsák kutatás- fejlesztésre – a szerk.), de messze az 1,95 százalékos európai átlag alatt marad. Az összes magyarországi nem állami K+F ráfordítás 40 százalékát, évi 40 milliárd forintot négy nagy gyógyszergyár, a sanofi-aventis Zrt, a Richter Gedeon Nyrt., a Teva Zrt., valamint a Servier és az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. adja. Ez több mint amit az MTA az intézetei infrastuktúrájának fedezésére fordít. Csak halkan említem meg, hogy pl. az állam által támogatott egyik üzemanyagforgalmazó vagy az autóipar K+F ráfordítása is elhanyagolható mértéku a gyógyszeriparéhoz képest.   Kákosy Csaba gazdasági miniszter a megnyitón egyik célkituzésként említette, hogy a vállalatok részesedését K+F ráfordításokból a jelenlegi 44 százalékról 2013-ig 50 százalékra növeljék. Azt is említette, hogy a kormány tudományostechnológiai stratégiájának 92 definiált feladata között nagy súllyal szerepel a gyógyszerkutatás. – FP: Ehhez támogatniuk kellene a gyógyszeripari innovációt és az innováció eredményeihez való hozzáférést a betegek és az orvosok számára. Azonban az elmúlt másfél évben és jelenleg épp az ellenkezőjét tapasztaljuk. De természettől fogva optimisták vagyunk és várjuk a helyzet javulását. Reméljük, hogy Magyarország versenyképességéhez mi is hozzájárulhatunk. A kutatás-fejlesztés ugyanis elengedhetetlen egy ország versenyképességének megőrzéséhez.     Milyen a kommunikációjuk a kormányzati szervekkel? – FP: A valódi és eredményes reformokhoz elengedhetetlen a folyamatos, a jelenleginél sokkal több és sokoldalúbb párbeszéd, illetve az, hogy a szereplők véleményét figyelembe is vegyék. Nagy nehézséget okoz a szabályok állandó változása. Valamennyi vállalat számára fontos a stabilitás, a kiszámíthatóság, a transzparencia és az állandó és folyamatos kommunikáció a kormányzat döntést hozó szerveivel.  – BG: Közismert a magyar népesség egészségi állapota. Ismertek az életkilátások, a társadalom különböző rétegeinek mortalitási és morbiditási adatai. Úgy gondolom, ha valaki felelősségteljes politikus és gondol arra, hogy mi választottuk őt erre a posztra, nem lehet nyugodt az álma. Nem kétséges, hogy szükség van reformokra, de ezeknek a betegek, a társadalom igényeihez kell, kellene igazodniuk. Lehet kizárólagos előnyben részesíteni elavult generikus készítményeket, és semmibe venni, hogy az innovatív készítmények, bár áruk magasabb, menynyivel eredményesebbek és ezáltal mennyivel költséghatékonyabb kezelést tesznek lehetővé. El lehet hanyagolni a prevenciót, de tudnunk kell, mindez hová vezet.
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Nagyjából egy hónapja áll az ajkai Magyar Imre Kórház nagy csinnadrattával négy éve átadott CT-berendezése meghibásodás miatt.

Leszólítottunk pár koronavírust tagadó vagy az oltást ellenző járókelőt, és a beszélgetés során hirtelen megjelent dr. Kemenesi Gábor virológus.