A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

Az EU támogatásával megvalósuló Healthy Investment Central and Eastern Europe projekt keretében most olyan útmutató jelent meg, amely kézzelfogható segítséget nyújt a nemzetközi befektetőknek ahhoz, hogy felfedezzék a régióban rejlő, eddig kiaknázatlan lehetőségeket.

Az EIT Health tanulmányt készíttetett arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük az egészségügyi startupoknak.

A kétéves kezdeményezést stratégiailag a Horizont Európa, az EU kiemelt kutatási és innovációs programja keretében hajtják végre.

Új tanulmányt tett közzé az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egészségügyi innovációt támogató szervezete, az EIT Health.

Számos pozitív tendencia látszik, amelyet megünnepelhetünk a Nők és Lányok a Tudományban Nemzetközi Napján, február 11-én.

Egyes területeken megállt az élet a paraszolvencia hiányában, legalábbis azokban a szakmákban, ahol a betegek bőségesen csúsztattak eddig az orvosoknak, írja a Válasz Online.

Az EIT Health olyan start-upok jelentkezését várja, amelyek új megoldásokat nyújtanak a szemészet és a fájdalomcsillapítás területén.

Az EIT Health „kéréseket” és „ajánlatokat” vár a platformon többek között Magyarországról is.

Február 29-én zárulnak le a tárgyalások azokkal a kórházi beszállítókkal, amelyeknek összességében 49 milliárd forintnyi a követelésük.