Kutatók azt vizsgálták, hogy a várandósság alatti mediterrán étrendet népszerűsítő táplálkozási tanácsadás hatással van-e arra, hogy az ilyen étrendet követő édesanyák gyermekeinél két éves korukra milyen valószínűséggel alakul ki túlsúly.

A stressz a mindennapi élet elkerülhetetlen része. A férfiak és a nők azonban eltérő módon reagálhatnak a stresszre. A nemi különbségek a stressz teljes folyamatára hatással vannak, onnan kezdve, hogy ki mit érez stresszesnek, és ez milyen biológiai és pszichológiai hatásokat vált ki, azon keresztül, hogy milyen megküzdési módszereket használnak a férfiak és a nők, egészen odáig, hogy milyen káros egészségügyi hatásai lehetnek a stressznek.

70, 65, 60 és 50 éve avatott orvosok vehettek át rubin-, vas-, gyémánt- és aranyoklevelet a Semmelweis Egyetem ünnepségén.

A daganatok a többsejtű élőlényeknél előfordulnak, kevés olyan rákos megbetegedésről tudunk, amely az egyik egyedről terjed át a másikra, írja a Rakéta.

Elhízott nőknél hosszabb a fogantatási idő, alacsonyabb a termékenységi arány és gyakrabban fordul elő vetélés. Az elhízás megváltoztatja az olyan hormonokat, mint az adiponektin és a leptin, ami a hipotalamusz-hipofízis-ivarmirigy tengely minden szintjét érinti. A glikációs végtermékek (AGE-k) és a monocitakemotaktikus protein-1 (MCP-1) olyan gyulladásoscitokinek, amelyek fontos szerepet játszhatnak az elhízásban előforduló petefészek-diszfunkció patofiziológiájában. Elhízott férfiaknál megváltoznak a spermaparaméterek, csökken a tesztoszteron, nő az ösztradiol szintje, hipogonadizmus és epigenetikai módosulások adódnak át az utódoknak.

A PPARβ/δ jelátvitel célzott kezelése ígéretes megközelítés lehet a T-sejtek által közvetített daganatellenes immunitás javításában.

Október 1-jétől Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus tudománypolitikai főtanácsadóként erősíti a magyar tudomány és kutatás ügyét.

A GyártásTrend Magazin és a HRPOWER közötti együttműködés következő állomásaként október 3-án ismét megrendeznek egy átfogó konferenciát.

A riasztó tendencia mögött főként a szabadtéri tevékenységek visszaszorulása és a túlzott képernyőhasználat állhat, írja az Index.

A tavalyi év végén született miniszteri döntés szerint a kórházak vezetői 65 éves korukig végezhetik ezt a tevékenységet, írja a VAOL.