A rákos daganatokban található makrofágok képesek lennének a tumorsejtek elleni védekezésre, ám működésüket a daganat mikrokörnyezete gyakran meggátolja. Ezt a korlátot egy olyan új terápiás megközelítéssel igyekeztek áthidalni, amely közvetlenül a daganaton belül alakítja át ezeket az immunsejteket tumorellenes sejtekké.

Mivel az előrehaladott stádiumú vagy a kiújult eseteknél a kemoterápia eredményessége korlátozott, nagy várakozás övezte a biológiai terápiák bevezetését, amelyek az elmúlt 10-15 évben fokozatosan bekerültek az ellátási protokollokba.

A [¹⁷⁷Lu]Lu-DOTA-TATE radioligand terápia (továbbiakban: ¹⁷⁷Lu-DOTATATE) hatásosságának és biztonságosságának értékelésére végeztek szisztematikus irodalmi áttekintést előrehaladott szomatosztatin receptor-pozitív feokromocitóma/paraganglióma (PPGL), thymus neuroendokrin tumor (NET), bronchiális NET, ismeretlen eredetű primer NET vagy medulláris pajzsmirigy karcinóma (MTC) esetében.

Az új koncepció lényege, hogy az immunrendszert betanítja a tumorok felismerésére, valamint tartós immunmemóriát alakít ki a recidívák ellen.

A PPARβ/δ jelátvitel célzott kezelése ígéretes megközelítés lehet a T-sejtek által közvetített daganatellenes immunitás javításában.

Kis dózisban alkalmazható új magyar rákellenes gyógyszermolekula-jelöltet fejlesztettek ki az ELTE Szerves Kémiai Tanszék munkatársai.

A differenciáltan expresszálódó gének ismerete alapvetően fontos a világossejtes veserák kezelési eredményeinek javításához.

Az áttétes vesesejtes carcinoma (mRCC, metastatic renal cell carcinoma) kezelése jelentős fejlődésen ment át az utóbbi két évtizedben, kezdetben a célzott terápiák, később a checkpoint-inhibitorok bevezetésével.

Az MIT kutatócsoportja a Cell Chemical Biology folyóiratban megjelent cikkében egy olyan módszerről számolt be, mellyel meghatározható egyes onkológiai hatóanyagok tumorellenes potenciálja.

Azokat a tényezőket vizsgálták, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt.