Eddig nem ismertük a génreguláció fajspecifikus dimenzióját – a Nature-ben közölt felfedezés révén sokkal jobban megérthetjük az ember fejlődését és fiziológiáját, továbbá e specifikus hálózat zavarainak feltárása a betegségek megértésének is óriási lökést fog adni.
Az eddig ismeretlen funkciójú, ezért szemét DNS-nek tartott genetikai anyag jelentős részét ugráló gének, más néven transzpozonok teszik ki. A helyüket változtató genetikai elemek szerepével kapcsolatban napjainkban számos kutatás folyik, és elképzelhető, hogy nekik köszönhetjük az egyéniségünket, mások az öregedés folyamatáért teszik őket felelőssé.
A 2009-es év molekulájává választották a Berlinben dolgozó magyar kutatók – Izsvák Zsuzsanna, Ivics Zoltán, Mátés Lajos – által létrehozott „ugráló” gént, amelyet hiperaktív Csipkerózsika néven ismernek a tudósok.
Az emberi genom 2 százaléka kódol géneket, és a tudósoknak sokáig fogalmuk sem volt arról, mire jó a többi 98 százalék. Az elmúlt évtizedben felfedezték a gének átíródásának szabályozásában betöltött szerepét, azóta rehabilitálták, és már nem nevezik szemét-DNS-nek. Egy legújabb felfedezés szerint a betegségek kialakulásának megakadályozásában is szerepe lehet.
Forradalmasíthatja a génterápiás eljárásokat az az új módszer, amelyet három magyar származású molekuláris genetikus fejlesztett ki Németországban. Izsvák Zsuzsannának, Ivics Zoltánnak és Mátés Lajosnak, a berlini Max-Delbrück-Centrum kutatóinak ugyanis sikerült aktiválniuk egy „ugráló” gént.
Az eddigieknél biztonságosabb módszert dolgoztak ki brit és kanadai kutatók arra, hogy közönséges bőrsejtekből sokat tudó őssejteket állítsanak elő, ezzel hamarosan kiküszöbölhetik az embrionális őssejtek iránti igényt.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?