A [¹⁷⁷Lu]Lu-DOTA-TATE radioligand terápia (továbbiakban: ¹⁷⁷Lu-DOTATATE) hatásosságának és biztonságosságának értékelésére végeztek szisztematikus irodalmi áttekintést előrehaladott szomatosztatin receptor-pozitív feokromocitóma/paraganglióma (PPGL), thymus neuroendokrin tumor (NET), bronchiális NET, ismeretlen eredetű primer NET vagy medulláris pajzsmirigy karcinóma (MTC) esetében.

A CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók egyre szélesebb körben alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók az onkológiában. Alkalmazásukkal igen tartós és kifejezett javulást tapasztalunk a túlélési mutatókban. Mellékhatásukként autoimmun betegségek is megjelenhetnek, melyek miatt a mellékhatás-menedzsmentben szemléletváltásra volt szükség.

Jelen átfogó áttekintő cikk a kiterjesztett Vaughan-Williams osztályozás alapján tárgyalja az antiarrhythmiás szerek hatásmechanizmusát, klinikai alkalmazását, farmakokinetikai jellemzőit, mellékhatásait és monitorozási követelményeit.

A Biomarker Research folyóiratban január 3-án jelent meg a dél-koreai National Research Council of Science and Technology kutatóinak cikke, amelyben egy olyan új onkológiai immunterápiás megközelítést írtak le, amely kiegészítheti a meglévő CAR-T (kiméra antigénreceptor T-sejt) kezeléseket.

A cikk az előrehaladott gasztroenteropankreatikus (GEP) neuroendokrin tumorok (NET) kezelésében alkalmazott peptidreceptor-radionuklid terápia (PRRT) progressziómentes túlélésre (PFS) és teljes túlélésre (OS) gyakorolt hatását összegzi.

A dokumentum a neuroendokrin neopláziák (NEN) radioligand terápiával (RLT) történő kezelésének olasz nemzeti konszenzusát ismerteti, amelyet az Olasz Neuroendokrin Tumor Társaság (Itanet), az Olasz Nukleáris Medicina Társaság (AIMN), az Olasz Endokrinológiai Társaság (SIE) és az Olasz Orvosi Onkológiai Társaság (AIOM) készített 2024-ben.

A “fehérjék esőköpenyén” alapuló új módszer feleslegessé teheti a gyógyszerek hűtését, így azok szegényebb régiókba vagy konfliktuszónákba is könnyebben eljuttathatóvá válhatnak.

A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.

A születéskor várható átlagos élettartam kitolódásával, a Föld lakosságának elöregedésével egyre nagyobb jelentősége van a geriátriai onkológiának, mivel a daganatos betegek 2/3-a 65 év feletti.

A segítségnyújtás és a tápláltsági állapot javítása leghatékonyabban úgy tud megvalósulni, ha a beteg állapotát megértjük, az állapot kialakulásához vezető útját megismerjük, és ezek alapján tervezzük meg a személyre szabott, egyéni tűrőképességeit szem előtt tartó táplálásterápiát.