Másfél héttel az új típusú influenza elleni tömeges védőoltások megkezdése előtt Németországban tovább éleződnek a viták az oltóanyagról.

Az Alzheimer-kór terápiás lehetőségei A ma alkalmazott gyógyszerek többsége csupán tüneti terápiát tesz lehetővé, de már klinikai fázisba jutott néhány olyan gyógyszer, amely az Alzheimer-kór hátterében meghúzódó morfológiai elváltozásokat célozza. A 65 év feletti népesség 5–10 százalékát érintő, a személyiség torzulásával és progresszív demenciával járó Alzheimer- kór (AD) megelőzése napjainkban még nem lehetséges. Az életkor előrehaladtával a betegség előfordulási gyakorisága ötévenként megduplázódik. A jelenleg alkalmazott gyógyszerek célpontját a neurotranszmitterek jelentik; a szinapszisokban a kolinerg és glutamát jelátvitelt próbálják befolyásolni kolinészteráz- gátlók és az N-metil-D-aszpartát- antagonisták segítségével. Bár ezek a tüneteket enyhítik, az AD kialakulásában központi szerepet játszó amiloidplakkokra nem hatnak, így a betegség kimenetelét sem befolyásolják. A kolinészteráz-gátlók (donepezil, rivastigmin, galantamin) az acetil-kolin lebontásának gátlásával biztosítják a neurotranszmitter nagyobb koncentrációját. Hasonló megfontolásból alkalmazzák az acetil-kolin felszabadulását elősegítő kolinerg agonistákat (epibatidin, DMAC) is. A memantin a súlyos neuronkárosodást előidéző glutamáttal szemben védi az idegsejteket. Tapasztalatok szerint kolinészteráz-gátlókkal kombinálva hatékonyan lassítja az Alzheimer- kór tüneteinek progresszióját. Az oxidatív sokk kivédése érdekében alkalmazhatók antioxidánsok is. A Parkinson-kórban alkalmazott MAO-B-bénító selegilin hatékonynak bizonyult a dementálódás ütemének lassításában, hasonlóképpen a C- és E-vitaminhoz, alfa- tokoferolhoz és a gingko biloba növényből készített kivonathoz.