Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a túltápláltság kritikus szerepet játszik az alacsony fokú gyulladás kialakulásában. Pontosabban, a zsírszövet krónikus gyulladása elhízott egyének esetén az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának döntő kockázati tényezője.

Az atopiás dermatitis (AD) az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati kórkép, mely világszerte a gyermekek körülbelül 20%-át, a felnőttek 2,1–4,9%-át érinti.

A vesesejtes carcinoma (RCC, renal cell carcinoma) a vese rosszindulatú daganatainak leggyakoribb típusa, mely az esetek egyharmadában áttéteket is ad (mRCC, metastatic RCC).

A vesesejtes carcinoma (RCC, renal cell carcinoma) a férfiak a 9., nőknél a 14. helyen áll a rosszindulatú daganatok előfordulása szerint. A 2018-as adatok szerint e tumortípus 400 000 új esetet okozott szerte a világon.

Az áttétes vesesejtes carcinoma (mRCC, metastatic renal cell carcinoma) kezelése jelentős fejlődésen ment át az utóbbi két évtizedben, kezdetben a célzott terápiák, később a checkpoint-inhibitorok bevezetésével.

Az autoimmun folyamatokban központi szerepet játszó citokinek célzott gátlása biológiai terápiákkal több mint két évtizede széles körben alkalmazott, hatékony eszköz a rheumatoid arthritis (RA) kezelésében.

A krónikus mieloid leukémia terápiájában alkalmazott tirozin-kináz-inhibitorok (imatinib, nilotinib, dasatinib) a progressziómentes és a teljes túlélés szempontjából nem különböznek egymástól szignifikánsan. A hatóanyagok közti választás során tekintettel kell lenni a mellékhatásprofiljukra is.

A tumor genomikai szekvenálására alkalmas technikák új lehetőséget jelentenek az onkológiai betegek ellátásában, ezért egyre több betegnél történik meg a multigénes szekvenálás az adott esetben leghatásosabbnak ígérkező célzott terápia megtervezéséhez.

A GLOBOCAN-2018, (International Agancy for Research on Cancer) adatai szerint az emlőrák a nők körében évente újonnan felfedezett daganatok 24,2%-a, világszerte mintegy 2 millió nő szembesül vele minden évben. (10)