Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.

A gyógyszerallergia hátterében leggyakrabban a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a láz- és fájdalomcsilllapítók, valamint az antibiotikumok állnak. A gyógyszerallergia kivizsgálásának alapja a pontos anamnézis, a klinikai tünetek és a feltételezett immun-patomechanizmus, mindezek alapján gyógyszerallergia gyanúja esetén limfocita-transzformációs teszt, valamint in vivo tesztek, úgymint prick teszt, intradermális teszt, illetve patch teszt elvégzése javasolt. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatívak, a következő lépés a gyógyszerterhelés. A szerző ismerteti az egyes provokációs próbák kivitelezési módjait, indikációit.

A felnőtt és a gyermek háziorvosi praxisok mellett a fül-orr-gégészeti szakrendelőkben az egyik legnagyobb járóbeteg terhet a heveny orr-melléküreg gyulladások és a heveny középfülgyulladások kezelése jelenti. A szerző fül-orr-gégész, aki rövid összefoglaló közleményében segítséget nyújt az akut rhinosinusitis és az akut középfülgyulladások egyes klinikai megjelenési formáinak diagnosztikájában, valamint az aktuális irányelvek szerinti megfelelő terápia megválasztásában.

A rheumatoid arthritis (RA) az ízületek gyulladásos megbetegedése, gyakran jár együtt egyéb szervek, így a szem érintettségével. A leggyakoribb szemtünetek RA-ben a száraz szem tünetcsoport, episcleritis, scleritis, keratitis, uveitis, retinális vasculitis. A cornea, sclera és ízületek hasonló szerkezete, illetve a gyulladás során kialakuló közös patofiziológiai folyamatok, mint vasculitis, immunkomplex-lerakódás, kollage­názfelszabadulás magyarázzák a tünetek együttes előfordulását.

Az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia növekedése miatt egyre nagyobb gondot jelent a Helicobacter pylori eradikációja, közli a Medical Tribune alapján a PharmaOnline.

A catecholaminok biológiai hatása rövid ideig tart, ugyanis a szimpatikus idegvégződések az interjunctionalis térből gyorsan felveszik a catecholaminokat, majd inaktív metabolitokká alakítják és a vesén keresztül eltávolítják a szervezetből.

Az acne a pilosebaceus rendszer krónikus, gyulladásos, recidiváló betegsége, az egyik leggyakoribb serdülőkori bőrbetegség. Az antibiotikum-kezelés elsődleges célja a Propionibacterium acnes visszaszorítása, a baktériumok számának és aktivitásának, azaz az enzimtermelésnek a csökkentése.

Jelen összefoglalónkban a gége és a gégefedő, valamint az orrmelléküregek háziorvosi gyakorlatban is gyakran előforduló fertőzéseit tárgyaljuk, elsősorban az antibakteriális terápiát a fókuszba állítva.

Cikkünkben bemutatjuk a Maastrichti IV/Firenzei Konszenzus Riport által rögzített kezelési elveket.

Az IBD kialakulása összefügg a bélflóra megváltozásával, ami akár a kóros baktériumok elszaporodása, akár a protektív hatásúak számának csökkenése miatt gyulladáshoz vezet. Többek között az antibiotikumok is csökkentik a bélflóra-diverzitást.