A tüdőrák egyike a leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegségeknek, incidenciája hazánkban nemzetközi viszonylatban is magas. Az utóbbi években a tüdőrák komplex kezelésében jelentős fejlődés volt tapasztalható. Ez főként a nem kissejtes tüdőrákra igaz, de a kissejtes forma esetében is figyelemre méltó az előrelépés.
A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.
Olyan MI-vel támogatott platformot hoztak létre, amely a genomikai, képalkotó és klinikai információk integrált elemzésével támogathatja a terápiás döntéshozatalt.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a kardiovaszkuláris betegségek együttes előfordulása gyakori és klinikailag kiemelt jelentőségű. A két kórkép közötti kapcsolat nem csupán közös rizikófaktorokra vezethető vissza, hanem komplex patofiziológiai mechanizmusokra, beleértve a szisztémás gyulladást, az oxidatív stresszt, az endotheldiszfunkciót és a neurohumorális aktivációt.
Miközben a dohányzás visszaszorulásával csökken a klasszikus fej-nyaki tumorok előfordulása, a HPV-asszociált oropharyngealis daganatok száma folyamatosan emelkedik. Számos országban a vírus már megelőzte a dohányzást mint vezető kockázati tényezőt ebben a daganattípusban.
Az egészségműveltség javításával, új kommunikációs szemlélettel és szűrésekkel segíti a hólyagrák korai felismerését a Magyar Urológusok Társasága az uniós támogatással indított BClear-program keretében.
Májusban tartják az Európai Elhízás Elleni Napot, amely nemcsak ráirányítja a figyelmet korunk egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívására, hanem cselekvésre is ösztönöz.