A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója azoknak nyújt segítséget, akik munkájuk, vagy tanulmányaik miatt sokat ülnek, de szeretnék megőrizni gerincük egészségét.
A népesség 15 százaléka tűfóbiás és világszerte 2-3,5 millió tűszúrásos baleset történik, ami miatt sok esetben súlyos fertőző betegségekkel kerülnek közvetlen kapcsolatba az egészségügyi dolgozók. Ezekre a helyzetekre is megoldást jelent az az új, tűmentes technológia.
Dr. Hantó Zsuzsanna az állami egészségügyben kezdte, ám mivel úgy látta, ez a közeg alkalmatlan a korszerű mozgásszervi betegellátásra, magánvállalkozást indított. Minden nap tapasztalja: az, hogy a mozgásszervi betegek ma Magyarországon milyen ellátást kapnak, sajnos sok szempontból esetleges.
A 37 éves nő nyakának erős fájdalma és mozgáskorlátozottsága miatt fordult orvoshoz. Akut nyaki szindróma, agyhártyagyulladás és szubarachnoidealis vérzés lehetősége merült fel. A mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat azonban egészen mást mutatott: retrofaringeális lágyszöveti duzzanatot, diffúz folyadékgyülemet és a második nyaki csigolya testének részleges ödémáját. Az MR-lelet, valamint a komputertomográfiával megállapított prevertebrális meszesedés alapján retrofaringeális tendinitiszt regisztráltak. Kóreredetét tekintve ez a tünetegyüttes a váll és a könyök gyulladásos ínbetegségeihez hasonlít: heveny gyulladásos idegentest-reakciót váltanak ki bizonyos – legtöbbször hidroxi-apatit – kristályok. A jellegzetes meszesedésekkel tarkított nyaki tendinitisz leggyakrabban a m. longus colli inának legfelső tapadási helyén alakul ki, de lefelé egészen a 6. nyakcsigolyáig terjedhet a gyulladás. Kiterjedhet – mint ebben az esetben – a csigolyatestekre is. Nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) vagy rövid ideig alkalmazott kortikoszteroid hatására a tünetek legtöbbször hamar elmúlnak. Ezúttal a diclofenac hozott gyors javulást. A heveny nyaki panaszok differenciáldiagnózisában mindig gondolnunk kell a retrofaringeális tendinitisz lehetőségére – teszi hozzá közleményében dr. Josef G. Heckmann professzor (Nervenarzt 2006;77:952–957). Ha a betegnek típusos panaszai vannak és az MR-lelet is megfelel a várakozásnak, akkor mellőzhető az invazív vizsgálat, és késedelem nélkül meg lehet kezdeni az NSAID-terápiát.