A CDK4/6-gátlók bevezetése a hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív emlőrákok kezelésében hatalmas áttörést hozott, mivel alkalmazásukkal késleltetni lehet a kemoterápia adását.

Jelen cikkben az életből merített esettanulmányokkal próbálom szemléltetni azon differenciál diagnosztikailag nehéz, illetve terápia rezisztens eseteket, ahol a háziorvos által adott terápiák nem működtek és végül a diagnózist bőrgyógyász állította fel, illetve indította el az adekvát terápiát.

A női emlő a nőiesség, a termékenység és a szépség szimbóluma. Betegsége már az ókorban is foglalkoztatta a tudósokat, így találkozhatunk leírásokkal és szimbolikus rajzokkal az egyiptomi Ebers Smith féle papíruszokon is, kb. i. e. 1500-ból, de a görögöknél Hippokratész is leírta a különböző diagnosztikai megfontolásokat és a különböző stádiumokat is kb. i. e. 400-ban.

Prof. Dr. Fatima Cardoso a lisszaboni Champalimaud Klinikai Központ vezetője előadásában bemutatja azokat az adatokkal alátámasztott tényezőket, amelyeket már javasolt a HR+/HER2- aBC terápiájának megtervezése során figyelembe venni.

Az ösztrogénreceptor- (ER, estrogen receptor) pozitív emlőrákok jellemzője a sejtciklust szabályozó utak diszregulációja, ezen belül a ciklindependens kináz-4 és -6 (CDK4/6)–retinoblastoma jelátviteli út zavara. Hormonreceptor-pozitív (HR+) daganatokban gyakran észlelhető fokozott CDK4/6 aktivitás, mely az ösztrogénterápiával szembeni rezisztenciával társul.

A nők körében leggyakoribbnak számító emlőrák az ösztrögén receptor, progeszteron receptorés a HER2-státusz alapján három típusba sorolható: hormonreceptor-(HR) pozitív, HER2-pozitív és tripla negatív altípusba. Ezek közül a HR-pozitív emlőrákok teszik ki az összes eset 60-70%-át, mely esetekben az endokrin terápia képezi a kezelés alapját.

A stockholmi Karolinska Institutet kutatói a Journal of Clinical Oncology folyóiratban számoltak be a 2016-ban indított Karisma vizsgálat eredményeiről.

Az előrehaladott emlődaganat kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre, és a fejlesztés alatt álló terápiák palettája is széles. Ugyanakkor a terápiák túlélésre és életminőségre gyakorolt hatása nagyon eltérő lehet. Jól érzékelhető, hogy előrehaladott emlőrák területén történt klinikai vizsgálatok minősége az elmúlt évtizedben jelentős javulást mutat, olyan hatékony terápiák kerültek kifejlesztésre, melyek reményt adnak arra, hogy ezen betegcsoport teljes túlélési eredményei jelentősen  javuljanak a közeljövőben.

A hormon-receptor pozitív, HER2 negatív előrehaladott emlődaganatok kezelésében a CDK4/6 gátló terápia áttörést jelentett. Széleskörű alkalmazásukkal párhuzamosan egyre több kérdésre kapunk választ, melyek a készítmények további precíziós és individuális alkalmazását teszik lehetővé.