Példátlan ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben a tüdőrák diagnosztikája és terápiája, alapjaiban átalakítva a klinikai gyakorlatot. A gyors változások nyomon követésére preceptorship program indult a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján.

A Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrumban felújították az onkológiai osztályt és korszerű diagnosztikai eszközök is érkeztek.

A szakértők szerint egyáltalán nem túlzás Parkinson-pandémiáról beszélni a leggyorsabban terjedő neurológiai betegséggel kapcsolatban.

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

Új magyar nyelvű kézikönyvvel és szakmai összefogással hívja fel a figyelmet a bipoláris zavarra a Magyar Pszichiátriai Társaság.

Az MI és a legmodernebb orvosi képalkotó technológiák kombinációja új lehetőségeket nyithat a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerésében.

A jövő héten induló, 8,76 milliárd forintos GINOP Plusz keretprogram központi szerepet szán a foglalkozás-egészségügyi szakorvosoknak.

Az új fejlesztésű modell egyetlen vértesztből 3-4 éves pontossággal képes prognosztizálni a betegség megjelenésének időpontját.

A magyar lakosság mintegy 15 százaléka szenved krónikus vesebetegségben. A Novartis a korai felismerésre hívta fel a figyelmet.

A glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte 80 millió embert érint, és az esetek 13 százalékában teljes vaksághoz vezet.