A C-vitamin az egyik olyan vitamin, amelynek a pótlásáról a szülők a leggyakrabban gondoskodnak a gyermeküknél.

A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

Az elhízással összefüggő magas vérnyomás mögött meghúzódó mechanizmusok összetettek és sokrétűek, és többek között magukban foglalják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer/szimpatikus idegrendszer túlaktiválását, az adipokinek túlzott stimulációját, az inzulinrezisztenciát, az immunrendszer diszfunkcióját, a vese-, szív-, és zsírsejtek strukturális/funkcionális változásait.

Kutatók azt vizsgálták, hogy a várandósság alatti mediterrán étrendet népszerűsítő táplálkozási tanácsadás hatással van-e arra, hogy az ilyen étrendet követő édesanyák gyermekeinél két éves korukra milyen valószínűséggel alakul ki túlsúly.

15-20 éve még egészségrendeléseket képzeltem. Ma már nem vagyok ilyen naiv – nyilatkozta lapunknak dr. Bajnok László, a PTE I. Sz. Belgyógyászati Klinika, Endokrinológiai és Anyagcsere Tanszékének vezetője.

Az újonnan felfedezett A5-vitamin miatt az A-vitamin csoport új megnevezése és a táplálkozási ajánlások kiigazítása vált szükségessé.

Az elhízás krónikus, recidiváló betegség, ezért sikeres kezelése hosszú távú folyamat, amelynek legfőbb eleme a megfelelő diéta alkalmazása. A diéta során alapvető fontosságú a korábbi kalóriabevitel csökkentése.

A polycystás ovarium szindróma (PCOS) egy endokrin és metabolikus kórállapot, mely a praemenopausalis korú nők akár 20%-át is érintheti. A betegség etiológiája többtényezős és jórészt feltáratlan. A tünetegyüttes jellemzője a hyperandrogenismus, valamint a petefészkek működészavara és polycystás morfológiája (PCOM, polycystic ovarian morphology).

A pszichiátria magyar és nemzetközi szervezetei konzekvensen igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt és az egészségügyi hatóságokat a depressziós zavarok egyre növekvő jelentőségéről. 2005 és 2015 között Európában a depresszióval élő emberek száma 18%-kal nőtt, 2030-ra pedig a fejlett országokban az elmúlt évtizedek trendjeit alapul véve a legnagyobb betegségterhet okozó állapottá fejlődik.

A magas vérnyomás betegség ellátása a szűréstől kezdve a diagnosztikán és a kezelésen át multidiszciplináris feladat. A háziorvosi praxisközösségek a jövőben ideális teret nyújthatnak ebben a munkában a bővülő akkreditált hipertónia-ellátóhelyek hálózatával közösen.