Az, hogy miként gondoskodunk testi-lelki egészségünkről ötvenesként, alapvetően határozza meg, milyen minőségű időskor vár ránk.

A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.

Tízből nyolc magyar szed rendszeresen vitaminokat, ásványi anyagokat (65%), ezzel ez lett a leggyakoribb megelőző gyakorlat hazánkban.

A Nutrients folyóiratban jelent meg spanyol kutatók cikke, amelyben különböző étrendek hatását vizsgálták a korábban nem-alkoholos zsírmáj betegségnek, újabban metabolikus diszfunkcióval összefüggő szteatózisos májbetegségnek (MASLD) nevezett, a világ népességének közel egyharmadát érintő állapot kezelésében.

Hazai és nemzetközi felmérések alapján a kórházban, az ápolási otthonokban és az otthon kezelt, illetve ápolt betegek 15-30%-a kóros tápláltsági állapotú. A kezdetben normális tápláltsági állapotú betegek is gyógyulási esélyüket veszélyeztető helyzetbe kerülhetnek, ha kórállapotuk miatt elégtelenné válik a táplálkozásuk, és nem részesülnek megfelelő táplálásterápiában.

Miközben ők nap mint nap mások gyógyításáért fáradoznak, a saját egészségük megóvására gyakran nem marad elegendő idejük és energiájuk. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az Aktív Kórházak egészségfejlesztő program.

A Klasszis Média Egészségügyi Konferencián rámutattak, milyen változást hozott a mesterséges intelligencia az egészségügyben, írja az Mfor.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége friss kutatásában összehasonlította a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége sikeresen zárta hároméves GYERE® Online Programját, amely az egészséges életmód népszerűsítését és a gyermekkori elhízás megelőzését tűzte ki célul.

Több mint 500 résztvevővel zárta Országos Kórházi Egészségfejlesztési Programjának 2024–2025-ös ciklusát a Magyar Kórházszövetség.