A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

A betegséggel összefüggő malnutríció olyan kóros tápláltsági állapot a háziorvosi ellátásban, amely direkt és indirekt módon is, kedvezőtlen hatást gyakorol a klinikai kimenetelre. A táplálásterápia során az orális szupplementáció tápoldatai (oral nutritional supplements, ONS) hatékony eszközt jelentenek a tápláltsági állapot javításában, azonban eredményességük döntően függ a terápiáhűségtől. Az ONS-terápiahűség komplex, többdimenziós jelenség, amelyet beteg-, terápia-, környezeti és egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tényezők egyaránt befolyásolnak. 

A sikeres táplálásterápia nem csak az egyénre, hanem az egészségügyi költségvetésre is pozitív hatással van. A tápláltsági állapot javítása csak megfelelő beteg együttműködéssel érhető el. Ehhez nekünk, egészségügyi dolgozóknak ismernünk kell a sikertelenséghez vezető tényezőket és az azok kiküszöbölését célzó beavatkozási lehetőségeket. Ezek a tényezők összefügghetnek a beteg környezetével, családjával és az ellátó egészségügyi személyzet tudásával, hozzáállásával is. Vannak a beteg egyéni adottságaiból adódó befolyásoló tényezők és az alkalmazott tápszerek tulajdonságai sem semlegesek a siker szempontjából. 

A táplálásterápia a neurológiai betegek komplex ellátásának alapvető része, amely magában foglalja a tápláltsági állapot rendszeres felmérését, a személyre szabott dietoterápiát és szükség esetén az enterális táplálást.

A szekszárdi kórházban dolgozó ápoló betege etetése során megszegte a szabályokat, így annak halálát okozta 2020 őszén.

Az élő végrendelet lehetővé teszi, hogy előre meghatározzuk, milyen beavatkozásokat utasítunk vissza cselekvőképtelenség esetén.

A szénhidrátok és a szacharóz teljes kiiktatása az étrendből felboríthatja a bélmikrobiom egyensúlyát, derül ki az EgészségKalauz írásából.

Egy eddig ismeretlen, recesszív öröklődésmenetű idegfejlődési rendellenességet írtak le, amely jelenlegi ismereteink szerint a leggyakoribb ilyen típusú kórkép lehet.

A táplálékfehérje-allergia ellátása jól példázza a klinikai komplexitás és az egészségpolitikai szabályozás szoros kölcsönhatását, valamint az egységes szakmai irányelvek szükségességét.

Az anyaszerep és a dolgozó nő szerepének összehangolása nem könnyű feladat, különösen a szoptatás időszakában. A munkahelyi anyatejfejést jelentősen megkönnyítheti, így a gyermek anyatejes táplálását bizonyítottan segítheti egy diszkrét, vezetékek és csövek nélküli, melltartóban hordható mellszívó készülék. A MAM által fejlesztett hordható mellszívó a lehető legkényelmesebbé és legrugalmasabbá teszi a szoptatás élményét – akár a munkahelyen is.