A segítségnyújtás és a tápláltsági állapot javítása leghatékonyabban úgy tud megvalósulni, ha a beteg állapotát megértjük, az állapot kialakulásához vezető útját megismerjük, és ezek alapján tervezzük meg a személyre szabott, egyéni tűrőképességeit szem előtt tartó táplálásterápiát.

A klinikai táplálásterápia kivitelezése kórházi körülményeket igényel, azonban, körültekintő betanítás és ellenőrzés mellett, otthoni táplálásra is lehetőség van. Ennek módszerei az otthoni enterális táplálás (OET) és az otthoni parenterális táplálás (OPT).  Mindkét esetben az az elsődleges cél, hogy a táplálás biztosítsa a beteg energia-, mikro- és makrotápanyag-szükségletét.

Időskorban – főleg 65 éves kor után – több tényező nehezíti a  megfelelő táplálkozást. A helytelenül megválasztott táplálék rontja az idős emberek életminőségét, testi és szellemi állapotát, csökkenti az élet hosszát. 

A Betegek világnapja alkalmából az Első 1000 Nap a betegségmegelőzés és a kisgyermekkori immunerősítés fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az OKITI-Nutricia szimpózium az idegsebészet, a neurológia és a neuroradiológia tudományterületeinek legújabb felfedezései mellett a stroke-on átesett betegek korszerű táplálásterápiájával is foglalkozott.

Az ELTE Szenior Családi Kutya Program legújabb kutatása az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálta kutyákon, figyelembe véve a kutya és a gazda számos egyéb tulajdonságát is.

A tejfehérje-allergia a leggyakoribb ételallergia a kisgyermekek körében: százból három babánál és kisgyermeknél jelennek meg a betegség tünetei.

A kisgyermekek tápanyagigénye merőben eltér a felnőttekétől, ezért karácsonykor sem ehetik ugyanazt, mint a család többi tagja.

A sporttáplálkozás a teljesítményoptimalizálás egyik legjelentősebb alkotórésze, amely úgy segíti a teljesítmény maximalizálását, hogy közben az egészségmegőrzést is szem előtt tartja.

Féléves korára csupán a babák fele kap anyatejet Magyarországon, ami bár a világátlaghoz képest jó eredmény, még mindig messze van az kívánatostól.