Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Árkorrekciót, áfacsökkentést és a támogatás átalakítását sürgették a gyógyászati segédeszközök forgalmazói hétvégi szakmai konferenciájukon, írja a Népszava.

Egy új magyar kutatás szerint a kutyák agya úgy tagolja szavakra a folyamatos beszédet, ahogy azt eddig csak embernél láttuk.

Magyarországon a boka feletti amputációk lakosságarányos száma a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak, írja a Blikk.

Közel 4,3 milliárd forintot utalt vissza az államháztartásnak az Egészségtudatossági és Pácienstájékoztatási Alapítvány.

A kormány újrakezdte a tárgyalásokat a Norvég Alappal a Magyarországot illető fejlesztési források ügyében, s azon keresztül több mint 92 milliárd forint érkezhet Magyarországra, közölte a külügyminiszter.

Kiszámítható, átlátható és értékalapú gyógyszerbefogadásra van szükség Magyarországon, közölte az egészségügyi miniszter a közösségi oldalán.

A képviselői kérdések és törvénymódosítási viták során terítékre került a kórházak adósságának újratermelődése és a valós költségek felmérése is.

A parlament kedden megkezdte a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításának általános vitáját.

Akut stresszhelyzetekben a macskákkal való interakciók fokozhatják a stresszérzetet, derül ki egy kutatásból, amelyről a Qubit ír.